ŰRJÁRMŰ SZEMLE

A Romaeris RA-191-esnél a kompakt rámpa és a dobozos hátsó rész kialakítása pont az ilyen szűk ipari vágányok menti rakodáshoz lett tervezve, ahol a közeli híd és a fűtőmű miatt korlátozott a mozgástér. Tippem szerint a déli vonal felől, a határ irányából érkezhetett a Barca-i megállóhoz, mert a rakpart elrendezése abból az irányból engedi a legpraktikusabb beállást az átrakóhoz.

A szívóoldali rács rezonál a kókány hegesztés miatt, a szervizajtó alatt meg biztos dől az olaj a repedésnél.

Köszönöm az észrevételeket, kisvasut tippje a déli irányról logikusnak tűnik a rakodó elrendezése miatt, de az idősáv alapján én továbbra is fenntartom az északnyugati, eperjesi (Prešov) irányból érkező forduló elméletét. Ha figyelembe vesszük a gép törzsén látható sötétebb hőfolt elhelyezkedését és a turbina környéki intenzív kormozódást, az inkább egy hosszabb, emelkedőkkel teli útvonalra utal, nem pedig a síkvidéki déli szakaszra. SzervizAjto megjegyzése a szerviznyílás környéki állapotokról szintén ezt támasztja alá: a megnövekedett vibráció és a burkolati elemek rezonanciája gyakori jelenség a Romaeris gépeknél, ha a hajtóművet huzamosabb ideig csúcsterhelésen járatják. Érdemes visszakeresni a '94-es 'Romaeris-üzemeltetők a Felvidéken' topikban rögzített adatokat, ott a hasonló állapotú RA-191-eseket gyakran a közép-szlovákiai gépipari depókhoz kötötték. A lajstromjelzést sajnos a pára miatt nem tudtam teljes pontossággal kiolvasni, de a vezérsíkon lévő kopott jelzés alapján ez a gép valószínűleg a kassai kirendeltség állandó állományába tartozik. Amennyiben a rakodás befejeződött, a holnapi hajnali idősávban várható egy újabb indulás, valószínűleg a zólyomi (Zvolen) irányba egy alkatrész-konvoj részeként. Figyelni fogom a környéket, hátha sikerül egy tisztább felvételt készítenem a Canonnal, ha a látótávolság javul és a fűtőmű füstje is eloszlik.

Miféle hegyi út? Az a korom csak a kókány beállítás meg a szívóoldal miatt van, a szervizajtó alatt meg azért sötét, mert dől belőle az olaj a repedésnél.

A 13:57-es időpont pontosan illeszkedik az északnyugati logisztikai útvonal menetrendjébe, ahol az RA-191-esek a 13:45 és 14:15 közötti időablakban teljesítik a rögzített alkatrész-fordulót az eperjesi irányból a Barca-i átrakó felé.

Vonal73 adatai és a '94-es topikban rögzített logisztikai minták alapján a 13:57-es érkezés szinte biztosan az eperjesi gépgyári depó és a Barca-i átrakó közötti fix alkatrész-forduló része, ami egyben megmagyarázza a szoros idősávot és a gép vázszerkezetén látható fokozott igénybevételt is.

Milyen eperjesi kanyar, mikor a szívóoldal rácsa a kókány hegesztés miatt rezonál, a szervizajtó alatt meg dől az olaj a repedésnél.

1. A fűtőmű füstje és a -5 fok miatti bemozdulás mellett szakmailag hiteltelen a lajstrom és a pontos variáns meghatározása, mivel a szárnytő kritikus rögzítési pontjai kivehetetlenek. 2. Egy ilyen szemcsés fotón a szervizpanel környéki elszíneződés simán lehet optikai hiba is, ami semmilyen módon nem igazolja az RA-191-es típusra jellemző „Lup” jelzést. 3. Forrás: 1994/09 topik, „Beazonosítási anomáliák és a téli pára hatásai”.

Értem a kételyeket a szemcsézettség kapcsán, de egy Canon AE-1-essel még bemozdulás mellett is jól kivehető az RA-191-es karakteres sziluettje és a szögletes hátsó rakodótér. A fix futóművek állásszöge és a kompakt rámpa elhelyezkedése egyértelműen a Lup variánsra utal, még ha a szárnytő rögzítési pontjait el is mossa a fűtőműből érkező pára és a téli hőfolt. A '94-es 'Romaeris-üzemeltetők' topikban rögzített adatok alapján ez a gép az eperjesi depó és a Barca-i átrakó közötti fix útvonalat repüli, ahol a 13:57-es érkezés egy jól behatárolt logisztikai idősáv része. A vázszerkezet kopott festése és a szerviznyílás környéki elszíneződés nem optikai hiba, hanem a folyamatos, nehéz üzemi körülmények és a sűrű fordulók természetes következménye. Az irány meghatározásánál a háttérben látható vasúti infrastruktúra és a fénycsíkok pozíciója egyértelműen az északnyugati folyosót jelöli meg kiindulási pontként. A rakodás során megfigyelt mozgás pedig arra enged következtetni, hogy a gép nem üresen, hanem a gépgyári konvoj részeként érkezett a déli vágányok fölé. Amennyiben a negatívok laborálása során sikerül tisztább nagyítást készítenem a lajstromról, azt egy új bejegyzésben fogom prezentálni a közösségnek.

Milyen menetrend, mikor a szervizajtó alatt dől az olaj a repedésből, a szívóoldal meg tiszta kókány hegesztés. Ezzel a géppel nem Eperjesről jöttek, hanem a bontóba, ha egyáltalán önerőből moccant a csapágy.

Üdvözletem, a 13:57-es időpont pontosan illeszkedik az eperjesi gépgyári depó és a Barca-i átrakó közötti déli időablakba, ahol a Romaeris egységek a logisztikai útvonal állandó fordulóit teljesítik. A megfigyelt gép kopottas festése ellenére a menetrendi pontosság és a szögletes hátsó rakodótér karakteres sziluettje egyértelműen igazolja az RA-191-es jelenlétét ezen a szakaszon, függetlenül a távolsági homály okozta vizuális nehézségektől. Az alábbi adatsorral egészíteném ki a megfigyelést az informális adatbázisom számára a korábbi rögzített minták alapján:

Időpont | Típus | Útvonal | Esemény
13:57 | RA-191 | Eperjes-Depó -> Barca | Logisztikai forduló

1. A menetrendi adatokra és a „karakteres sziluettre” való hivatkozás szakmailag értékelhetetlen, amíg a lajstrom és a szárnytő kritikus rögzítési pontjai a téli pára miatt kivehetetlenek (forrás: 1994/09 topik).