Sziasztok! Múlt vasárnap este, január 14-én sikerült végre lekapnom ezt a monstrumot a szentendrei sóderrakodónál, pont a H5-ös HÉV vonal mentén. Nagyon hideg volt, -7 fok körül, a folyó felől pedig folyamatosan szivárgott be a köd, ami miatt a gép fara kicsit lágy lett a képen. A Minolta X-700-assal és az 50-es objektívvel próbáltam komponálni a töltésoldalból, de a nátriumlámpa narancssárga fénye elég kemény árnyékokat dobott a gépre.
Ez egyértelműen egy Tatra TL-19 Nosorožec. Jól látszik a jellegzetes rácsos tartószerkezet és a hatalmas leszállótalpak, amik között ott sorakoznak a rozsdás acél cölöpök. A törzsön elég sok a friss olajfolt és a kopás, látszik, hogy munkában van. Szerintem északi irányból, talán Vác felől érkezhetett, és a rakparti építkezésekhez hozhatott anyagot. Most éppen csendben pihen, miközben a HÉV szerelvények suhannak el mögötte a nyárfasor mentén.
Valaki tudja esetleg, meddig marad még ezen a megállóhelyen?
A Tatra TL-19 konstrukciója elsősorban a rácsos tartószerkezet merevségére épít, amely a függőleges emelési fázisok során fellépő torziós erőket hivatott elvezetni. Az említett időablakban az óbudai tetőről én is észleltem egy irányított, 122.1 MHz környéki szakaszos adást, ami az ilyen típusú nehézgépekre jellemző, elavult rádiómodulok sajátossága. A fotón látható olajfoltok vélhetően a kitámasztó talpak hidraulikájának nyitott körös rendszeréből származnak, ami a hidegben gyakran produkál ilyen jellegű szivárgást. A gép akusztikai profilja – a torque-optimalizált hajtóműcsoport miatt – egy igen mély, jellegzetes zaj, amely jelentős távolságból is jól elkülöníthető a városi háttérzajoktól. Hallottam, nem láttam a konkrét egységet a szentendrei sóderrakodónál, de a rögzített hívójel hiánya ellenére a jel spektrális sűrűsége alapján egyértelműen beazonosítható a típus. A tartós mínuszok miatt a felszállási manőver előtt hosszabb előmelegítési fázisra lesz szükség, így valószínűleg csak a reggeli órákban indul tovább északi irányba. Érdemes lenne megfigyelni a gép orr-részénél a rögzített tartókonzolok dőlésszögét, mert az alapján pontosabban meghatározható lenne a gép által szállított teher súlycsoportja.
Üdvözlet Kassáról; a Tatra TL-19-es Nosorožec esetében a rácsos tartószerkezet mentén megfigyelhető olajfoltok tipikusan a központi hidraulika-elosztó szerviznyílásának tömítetlenségére utalnak, ami ebben a hideg, januári idősávban a folyadék viszkozitása miatt fokozottan jelentkezik. A gép karakteres, nem behúzható leszállótalpai elengedhetetlenek ezen a laza, folyóparti hordalékon, hiszen a nehézgépes rakodás során ezek biztosítják a vázszerkezet kritikus torziós stabilitását. Érdemes figyelemmel kísérni a fúvókák környékén megjelenő hőfoltokat, mert a torque-optimalizált hajtóműcsoport előmelegítése ilyenkor a szokásosnál hosszabb technológiai fordulót igényel a felszállás előtt. Amennyiben az észlelt irány északi, a gép valószínűleg a vác-szobi szakasz érintésével tart majd a határ menti ipartelepek és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) depó irányába, ahogy azt korábbi logisztikai topikokban is dokumentáltuk már.
A szervizpanel rögzítési pontjai és a hűtőrács lamelláinak dőlésszöge alapján ez nem egy sima TL-19-es, hanem a 1986 utáni TL-19/A széria. Aki látott már ilyet közelről, az nem keveri össze a kettőt, még ilyen szemcsés, nátriumlámpás felvétel alapján sem.
ŰRJÁRMŰ SZEMLE
