ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Magyar űrjármű-észlelők közössége • Alapítva 1992
Romaeris Lup (RA-191) a Hoia-erdő szélén « Vissza
ErdelyiObjektiv — 1996. 02. 16. 11:42:00
Címkék: ritka
Ma délelőtt, tizenkettő előtt nem sokkal botlottam bele ebbe a Romaeris Lup-ba a város peremén, egy kisebb raktár mellett. Rendesen belepte a pára a hátteret, a távoli tömbházakból alig maradt valami, csak egy szürke sziluett. Ez a kicsi darab az RA-191-es jelzést viseli, látszik rajta a munka, elég viseltes a festése a szervizajtó körül. Minolta Dynax 7000-essel lőttem, 70-210-es tele objektívvel, állványról. A köd miatt sajnos kicsit lágyak a részletek, de a kompozíciót igyekeztem tisztán tartani, a villanypózna a bal szélen ad egy jó léptéket az arányokhoz. Nézzétek, a sávos kosz az oldalán és a fagyos talajon álló fix futóművek egészen sajátos hangulatot adnak neki. Érdekes látvány volt ebben a nyirkos csendben, úgy pihent ott, mint egy elfelejtett bútordarab. Valaki tudja esetleg, ki üzemelteti mostanában ezt a példányt errefelé?
Romaeris Lup (RA-191) a Hoia-erdő szélén
Hozzászólások (1)
diagrammer — 1996. 02. 16. 17:30:31
Üdvözletem Nyitráról, egy valóban figyelemre méltó leletet sikerült dokumentálnod Kolozsvár környékén, hiszen a Romaeris Lup (RA-191) sziluettje még ebben a párás időben is összetéveszthetetlen a műszaki szemnek. Érdemes megfigyelni a törzs alsó ívét, amely a lifting body, vagyis emelőtest-kialakítás jegyeit hordozza; ez a forma teszi lehetővé, hogy a viszonylag rövid szárnytő ellenére is elegendő felhajtóerő keletkezzen a súlyosabb rakományok szállításakor. A gép hátsó szekciója az a jellegzetes, szögletes kialakítás, amely a Romaeris-mérnökök védjegye, és ahol a kompakt rámpa csuklóinak elhelyezkedése elárulja az RA-191-es széria korai gyártási sajátosságait. A szervizajtó környékén látható kopások mellett a panelosztás vonalai mentén megbújó hűtőnyílások és a beömlő elrendezése is megerősíti a típust, hiszen ezek a függőleges üzemmódban működő emelőventilátorok hőelvezetéséért felelnek. A fix, nem behúzható futószárak és a masszív kerekek elhelyezkedése a törzs szélein stabil alapot adnak a gépnek, ami kritikus a vidéki, gyakran egyenetlen talajon végzett rakodási munkák során. A Minolta lágy rajzolata ellenére a függőleges vezérsík és a vízszintes stabilizátor aránya jól kivehető a képen, ami sokat segít az alváltozat pontos beazonosításában. Tudomásom szerint ezeket a példányokat gyakran használják magánfuvarozók alkatrészszállításra és kisebb logisztikai feladatokra Erdélyben, így nem csoda, hogy éppen egy raktár mellett pihent meg a gép.
« Előző: Sokol az erdő szélén (Zselickisfalud) 1996. 02. 16. 11:28:56 • 3 válasz Következő: MI EZ A GÉP??? LÁTTAM EGYET!!! » 1996. 02. 17. 12:05:34 • 2 válasz