Címkék: -
Szervusztok. Tegnapelőtt délután, a Szamos-parti CFR-vágányoknál sikerült elkapnom ezt a Tatra Jeřáb TL-07-est. A Dynax 7000-est és a 210-es telét használtam, de a tavaszi pára sajnos most is rátette a bélyegét a képre, kicsit lágyak a részletek. A háttérben a Cetățuia sziluettje dereng, előtte pedig azok a jellegzetes, kopott kék vagonok állnak a párhuzamos vágányon.
Nézzétek a gépet, ez egy rendesen megviselt darab. A darugém sávos festése és a sárga váz a sötét vasúti ágyazaton egész tiszta kompozíciót ad. A csúszótalpak alatti kavicsokon látszik, hogy nem mostanában mozdult meg. A szervizajtó környékén a koszolódás tipikus ezeknél a TL szériáknál, sokat vannak kint a szabad ég alatt a depókban.
Kicsi darab, de van benne valami tiszteletet parancsoló, ahogy ott pihen a májusi napfényben. Szerintem a nyolcvanas évek közepi gyártás lehet, a szellőzők elrendezése alapján. Valaki tudja esetleg a pontos szériaszámot?
Üdvözlet az ErdelyiObjektiv sporttársnak, a Zenit-hez szokott szemem rögtön megakadt a TL-07-es törzsén elhelyezett szögletes beömlő rácsokon, amelyek ennél a szériánál a belső emelőventilátorok kényszerhűtéséért felelnek a statikus daruzási feladatok során fellépő magas termikus terhelés mellett. Érdekes megfigyelni, hogy a Tatra mérnökei mennyivel funkcionálisabb, vízszintes lamella-osztást alkalmaztak a hatékony hőcsere érdekében, mint amit mondjuk az OKB Volga robusztusabb, de gyakran kevésbé elegáns légszállító rendszereinél láthatunk, ahol a beömlő és a kifúvó nyílások elhelyezése sokkal nagyobb örvénylést kelt az üzemi térben.
Köszönöm a kiegészítéseket, no, így már tisztábban látom én is ezt a kicsi darabot a Dynax keresőjén túl. Az 1980 körüli gyártás és a szervizajtó körüli olajos sáv rendesen illik a látott képbe, még ha a tavaszi pára kicsit lágyított is a részleteken. Örülök, hogy ilyen szakértő szemmel nézitek a kompozíciót, legalább tanultam belőle valamit ma is.
No, tisztelt sporttárs, ne tévesszen meg a távolság, mert ez nem a nyolcvanas évek közepe, hanem egy jóval korábbi, 1980 körüli régi széria lesz a zsanérok és a szervizpanel elrendezése alapján. A későbbi darabokon már finomabb volt a hegesztés, ezen meg látszik a kókány foltozás még a vastag festékréteg alatt is, úgy le van lakva szegény. Azért szép darab, de Váradon a kerítés mögött is akadnak ilyen megviselt vasak, ha az embernek van türelme a Nikonnal vadászni rájuk.
Felesleges az évszámokon rugózni, inkább a szervizajtó alatti sötét foltot nézzétek: ott a tömítés már rég megadta magát, dől belőle az olaj a kavicságyra. Ennél a szériánál a belső emelőventilátor csapágya az első, ami megkotlik a portól, hallani lehetne a hangján, ha beindítanák. Az a hegesztés a gém rögzítésénél meg tiszta kókány munka, látszik, hogy nem gyári robot csinálta, hanem valami vágánymenti szaki taknyolta össze. Messziről talán jól mutat a képen, de ez a vas már régen nem oké, csak a rozsda meg a kosz tartja egyben.
A profil és a vízszintes nasávanie alapján ez egyértelműen 1982-es széria, a podvozok rögzítése nem hagy más lehetőséget. Minden egyéb találgatás čistý nezmysel.