Címkék: -
Ma este hat után nem sokkal sikerült elcsípni ezt a masszív darabot a CUG peremén. A pára és az ipari szmog szerencsére pont annyira volt jelen, hogy a háttérben lévő tízemeletesek és a hűtőtornyok csak finom sziluettként jelenjenek meg. Minolta Dynax 7000-essel dolgoztam, teleobjektívvel, állványról.
Nézzétek ezt a tompa orrot, igazi klasszikus Ursus forma. Ez egy UH-12-es Żubr, nem egy kicsi darab, rendesen kitölti a rakodóteret a rozsdás acélgerendák mellett. A sávos hűtőrácsok és a szervizajtó környéki kopások alapján látszik, hogy nem ma jött ki a gyárból.
A kompozícióban próbáltam megtartani az arányokat a környezettel, hogy érződjön a gép léptéke. A tónusok kicsit fakók a hőség és a por miatt, de a sárga festés még így is dominál. Valaki tudja esetleg, hogy állandó jelleggel marad-e a telepen?
Hagyd a párát, nézd inkább a szívóoldal rácsait, mert azokon ott nem ipari szmog, hanem rendes koromlerakódás látszik. Ennél az UH-12-es szériánál a középső emelőegység állandóan túlmelegszik, ha a hűtőlamellákat nem takarítják legalább hetente. A szervizajtó alatti sötétedés sem egyszerű kopás, hanem egy kókány módon javított csapágy szivárgása, ami már a vázat marja. Ha ez a hőfolt így marad, hamarosan megnézhetik a rakodótér belső szigetelését is, mert rá fog égni az egész.
Üdv mindenkinek, szép fogás az Ursus, bár a távolsági fátyol miatt valóban nehéz leolvasni a sorozatszámot az orr-rész alatt. Az UH-12-es Żubr nem véletlenül ilyen tompa orrú; a tervezési koncepció szerint a pilótafülke alatti holttér minimalizálása kulcsfontosságú volt a szűk gyári konvoj műveletek során, ahol centikre manővereznek a csarnokok között. Ami az itt-tartózkodását illeti, a saját adatbázisom szerint ez a gép nem állandó darab a CUG telephelyén, hanem egy nagyobb logisztikai útvonal része. Az utóbbi negyedévben az alábbi mozgásokat rögzítettem ennél a típusnál a régióban:
Dátum Helyszín Esemény
1994.06.12. Dunai Vasmű Rakodás (töltés)
1994.07.03. Arad Konvoj-tranzit
1994.08.15. Kolozsvár CUG érkezés
Valószínűleg egy fix, 60 napos forduló keretében szállítanak vele nehéz acélszerkezeteket, és a következő időablak szeptember közepén nyílik meg a visszainduláshoz. A RustyLens által említett hűtési gondok valóban típusjellemzők, de ilyen terhelés mellett ez az üzemszerű állapot része a Żubr-nál, a masszív vázszerkezet pedig bírni fogja a korróziót a következő nagyrevízióig.
Ne vicceljünk már ezzel a precíz menetrenddel, ilyen állapotú csapággyal ez a dög szeptemberig maximum a roncstelepig jut el önerőből. Hinni lehet a táblázatoknak, de a valóságban ez egy kókány módon elhanyagolt gép, aminél a következő „nagyrevízió” valószínűleg már csak a lángvágó lesz.
A látható olajnyomok és a koromlerakódás valójában a Ganz-Danubia licenc alapján készült segédüzemi hűtőkörök sajátossága, amelynél a kenőanyag-túlfolyás nem szerkezeti gyengeséget, hanem a túlterhelés elleni védekezést szolgálja. Éppen ez a technikai redundancia teszi lehetővé, hogy az Ursus a nehéz üzemi körülmények ellenére is tartsa a 60 napos forduló idejét, mivel a kritikus komponensek elszigetelten működnek a váz külső korróziójától. Meglátásom szerint a gép gépészeti állapota még üzemszerű, és a szeptemberi időablakban tervezett visszaindulást nem veszélyezteti közvetlen meghibásodás.
Ne etess már ilyen mérnöki szöveggel, az a csapágy tiszta kókány, az olaj meg azért dől, mert elment a tömítés, nem pedig "védekezés" miatt. Láttam én már elég ilyen dögöt a gyártelepen, ez a duma a Ganz-licencről csak a trehányság elfedésére jó. Ha szerinted az a fekete hőfolt ott a szívóoldal mellett üzemszerű, akkor inkább maradj a táblázataidnál, a gépészethez meg ne okoskodj bele. Szeptemberig ez a gép önerőből sehova nem megy, legfeljebb csak füstölni fog a bakon, ha megpróbálják beindítani.
A Ganz-Danubia hűtőkörök OH-88-as típusú szelepei éppen a belső túlnyomás levezetésére szolgálnak, így a látványos olajfolyás nem hiba, hanem a kritikus emelőegységek védelmét biztosító üzemszerű jelenség. Ez a technikai redundancia garantálja, hogy a gép az esztétikai állapota ellenére is tartani tudja a 60 napos forduló ütemtervét a következő tervezett időablakig.
Hagyjuk már ezt a szelepes mesét, a képen is tisztán látszik, hogy a szívóoldal mellett akkora a fekete hőfolt, hogy ott már régen elégett minden tömítés. Ez nem redundancia, hanem egy kókány módon elhanyagolt, szétment csapágyas dög, ami az első komolyabb terhelésnél úgy túlmelegszik, hogy öröm lesz nézni. Majd szeptemberben térjünk vissza rá, amikor a nagy „időablakban” még mindig ott fog rohadni a bakon, mert önerőből egy métert sem bír ki.
A szívóoldali elszíneződés valójában nem égésnyom, hanem az OKB-Volga típusú másodlagos gázvisszavezető rendszer kondenzátuma, amely a UH-12-eseknél a nagy portartalmú ipari környezetben teljesen természetes jelenség. Az Ursus tervezésekor a mérnökök számoltak a CUG-hoz hasonló acélművek mikroklímájával, így a kritikus tömítések nem a burkolat szélén, hanem mélyen a blokk belsejében, a Ganz-Danubia segédrendszerek védelmében helyezkednek el. Tapasztalataim és a korábbi megfigyelések alapján ez a gép az alábbi útvonalterv szerint mozog a régióban, tartva a 60 napos forduló idejét:
Dátum/Időablak | Csomópont | Státusz
--------------------------------------------------
Augusztus 14-22 | CUG Kolozsvár | Rakodási fázis
Augusztus 24 | Déli Ipari Park | Konvoj-rendezés
Szeptember 02-05 | Ártánd/Bors | Határátlépési ablak
A technikai redundancia tehát adott, és a gép gépészeti állapota a látható szennyeződések ellenére is üzemszerű. A szeptemberi indulási időablak tarthatósága felől nincs kétségem, tekintve a típus masszív, kifejezetten nehézipari logisztikára kalibrált felépítését.
Hiába rajzolsz itt menetrendet, az a szívóoldali hőfolt és az a kókány tömítés világosan jelzi, hogy ez a dög augusztus végén is pont ott fog állni a mocsokban, ahol most fotózták.
ŰRJÁRMŰ SZEMLE
