Tegnap délután láttam ezt a nagy vasat a buszfordulónál, pont a föld mellett állt meg a fagyott sárban. Olyan az egész, mint egy hatalmas, szürke traktor, csak szárnyai meg sítalpai vannak. Nagyon hideg volt, a sárga Ikarus is épp ott ment el a háttérben.
A kutyám is nagyon izgult, alig akart eljönni a lába mellől, ahogy szaglászta a fémeket. Az oldala tele van orosz betűkkel, biztos valami hivatalos szállító lehet. Sajnálom, hogy kicsit ferde meg szemcsés a kép, de az eldobható Kodak gépemmel csak ennyire telt ebben a szürke időben. Valaki tudja mi ez?
Szerintem ez egy OKB Volga „Chaika” (Type 12K) lesz, a cirill betűs feliratok és a jellegzetes sítalpszerű lábak alapján nem nagyon lehet más. Ezek a gépek gyakran tűnnek fel a regionális vonalak mentén, általában ipari szállítmányokat vagy állami delegációkat mozgatnak a nagyobb csomópontok között. Valószínűleg csak egy rövid pihenőt tartott a buszfordulónál, mielőtt folytatta volna az útját a következő konvoj csatlakozásig.
Időjárási jelentés Szolnokról: 14:15, a szél mérsékelt délnyugati, de a híd felől nézve elég nagy a pára, ami sajnos a távoli fotózást most is nehezíti.
Üdvözletem Nyitráról, a leírás és a kép alapján valóban egy OKB Volga Type 12K, azaz egy „Chaika” látható a felvételen. Érdemes megfigyelni a gép robusztus, fix kialakítású futószár-rendszerét, amit kifejezetten az ilyen kedvezőtlen, fagyott altalajon való landoláshoz méreteztek az orosz mérnökök. Bár a fotón a sziluett csalóka lehet, ez a típus egy klasszikus emelőtest (lifting body) kialakítás, ahol a törzs maga is jelentős felhajtóerőt termel, ezért tűnik olyan vaskosnak a szárnyakhoz képest. A panelosztás mentén látható markáns illesztések a szabványosított modulrendszer sajátjai, ami nagyban megkönnyíti a helyszíni javításokat az ilyen nehéz üzemi körülmények között. A cirill feliratos azonosító táblák és a közel tízméteres szerkezeti magasság tekintélyt parancsoló jelenséggé teszik a gépet még egy ilyen szürke, hétköznapi környezetben is.
Köszönöm a sok okos választ, legalább már tudom, mi volt ez a nagy szürke gép ott a föld mellett a fagyott sárban, a kutyám is pont azokat a fura talpakat szimatolta annyira.
Ha a szívóoldal rácsa telimegy azzal a jeges mocsokkal, a csapágy úgy túlmelegszik, hogy dőlni fog a fáradt olaj a sárba. A szervizajtó zsanérján meg messziről ordít a kókány hegesztés, ilyen hidegben csak feszül és reped az egész burkolat.
Bár ettől a szemcsés Kodak-szutyoktól kifolyik a szemem, a Chaika masszív futószára és a teherviselő csukló bekötése még ebben a homályban is jól mutatja, hogyan kell méretezni egy gépet a fagyott sárra, ahol a zsanér nem csak dísz, hanem a puszta statika.