Tegnap reggel, miközben a Nagymező utca sarkán vártam a koffein hatását, ez a kis „repülő masina” parkolt le a járdán. Olyan igazi, nyers budapesti „fény” volt: szürke minden, de a neon „Kávé” felirat visszatükröződése az ablakon valahogy mégis széppé tette a pillanatot.
Ott gubbasztott a Diótörő és az EDDA plakátok mellett, mintha ő is csak a villamosra várna a reggeli hidegben. Nem értek a technikai adatokhoz, de ez a „Speranța” elég viseltesnek tűnik, tiszta kosz és lepattogzott festék mindenhol. Olyan, mint egy kóbor kutya, amit ottfelejtettek a hóban.
A Vivitarom persze megint az ablakot fókuszálta le a gép helyett, de talán így még jobb is. A „technika” helyett marad a hangulat, nem igaz?
Még nincs hozzászólás.