Tegnap délután lőttem ezt a Vltavát a 3-as út mentén, az ÁFOR kút utáni pihenőben. Messziről látszik, hogy nem sokat foglalkoznak a tisztítással, a téli só meg a hólé rendesen megmarta a lakkot, ott csurog le a retek a gerincén. A szívóoldal környéke is tiszta mocsok, remélem a szűrőket legalább cserélik, nem csak hajtják amíg meg nem áll.
A hátsó részen a hőfolt még oké, nem égett meg a burkolat, szóval a hűtés valószínűleg teszi a dolgát. A kép olyan amilyen, a kerítéstől nem tudtam jobban odaférni, meg az ujjam is belelógott a nagy sietségben, de a lényeg látszik. Sima vállalati gép, valószínűleg az ipari parkot mérik fel, felesleges bármi mást belegondolni.
Amíg a hűtőrács lamelláinak pontos kiosztása és a szervizpanel illesztési hézagai a „retek” miatt nem kivehetőek, addig a gerincvonalra való hivatkozás csupán egy alulexponált találgatás tudományos máza.
Belelógó ujjal és ilyen bemozdulás mellett szakmailag megalapozatlan VA-090-est vizionálni, pláne olvasható lajstrom hiányában. Amíg a szervizpanel illesztései és a hűtőrács lamellái nem kivehetőek, ez a meghatározás csupán egy rosszul exponált találgatás.
A Vltava szívóoldala eleve úgy van tervezve, hogy a legkisebb rászáradt mocsok is megfojtja a légáramlást, szóval ha ott ekkora a retek, az a dög garantáltan túlmelegszik, nem kell ehhez a lamellákat egyesével látni.
Hagyjuk a süketelést, a VA-090-es jellegzetes megemelt gerincvonala még ilyen fotón is felismerhető, ezen nincs mit vitázni. A szívóoldal rácsai meg pont azért nem látszanak tisztán, mert az a rengeteg rászáradt retek teljesen eltömítette őket, ami ebben a kókány állapotban garantáltan azt jelenti, hogy túlmelegszik a rendszer.
Üdvözletem a kollégáknak; a VA-090-es típus esetében a megemelt gerincvonal valóban a ČKD tervezési filozófiájának alapvető stílusjegye, amely a belső szenzorkeret hűtési csatornáit rejti. Bár a szívóoldali szennyeződés látványos, a típus halk üzemű turbináit eleve az alacsony repülési magasságú, porosabb környezetben végzett infrastrukturális felmérésekre optimalizálták, így a belső szűrőrendszer általában jelentős tartalékokkal rendelkezik. Az említett hátsó hőfolt ebben a méretosztályban teljesen üzemszerű, és nem feltétlenül utal kritikus túlmelegedésre, csupán a belső elektronika aktív hőleadására a mérési ciklus közben. Az útvonal-nyilvántartásom szerint ez az egység egy vállalati felmérő konvoj tagja, amely rendszeresen használja az M3-as logisztikai folyosót a miskolci ipari zónák irányába. A fűzsolcai pihenőben tapasztalt időablak pontosan illeszkedik a típusra jellemző alacsony sebességű, de folyamatos haladási fordulóhoz. Az alábbi észleléseket rögzítettem a kérdéses útvonalon az elmúlt napokban:
IDŐPONT | HELYSZÍN | TÍPUS | STÁTUSZ
14:20 | M3 - Hatvan | VA-090 | Átrepülés (ÉK)
15:55 | Füzsolca | VA-090 | Pihenő (észlelt példány)
16:40 | Miskolc-Dél | VA-090 | Felmérési üzemmód
ŰRJÁRMŰ SZEMLE
