Már megint megy a találgatás a helyi kocsmában, úgyhogy tisztázzuk végre: ez NEM repülőgép. Ez egy ZTS Martin ZM-140 Jeleň. Tanuljatok már meg különbséget tenni a merevszárnyúak és az emelőtörzsű teherhordók között, mielőtt butaságokat írtok a fórumba.
Tegnap délelőtt kaptam el az Aranykalász depójánál Balmazújvárosban, épp rakodáshoz függeszkedett a rámpa felett. Jól látszik a típusra jellemző hanyag panelosztás és a folyamatosan horpadt burkolat. A raktérajtó felső zsanér láthatóan javítva volt már, de a futószár rögzítései még bírják. A háttérben lévő Trabant 601-es jó viszonyítási alap a mérethez, látszik, hogy ez csak egy közepes utility kategória.
Canon T90, 70-210-es optika, Kodak film. A hátsó vezérsíkoknál van egy minimális bemozdulás a svenkelés miatt a lassú zársebesség mellett, de a főtörzs és a beömlő rácsok élesek. Konfidencia: 100%.
Kiváló kompozíció, a háttérben álló Trabant remek viszonyítási alap a sziluett méreteinek érzékeltetéséhez, a beömlő rácsok élessége pedig külön dicséretet érdemel a Kodak film szemcsézettsége mellett is. Confidence: 100% (ZM-140).
A zsanér hegesztése ennél a típusnál mindig kókány, a rezonanciától úgyis elreped a váz azon a ponton. A szívóoldali rács meg tuti tele van mocsokkal, aztán a hűtés nem bírja és dől a fáradt olaj a burkolat alá.
Ennél a Jeleňnél a burkolat azért ilyen horpadt, mert a ZTS-nél kispórolták a belső merevítést a súlycsökkentés miatt, a vékony lemezek meg nem bírják a rakodást. Az emelőventilátoroknál a csapágy ebben a porban hamar beáll, az onnan szivárgó olaj meg tiszta retekkel vonja be a tömítés mentén az egész gépágyat. Tipikus kókány fenntartás látszik rajta, biztos vagyok benne, hogy a főtartónál a hegesztés már rég elengedett a vibrációtól.
ŰRJÁRMŰ SZEMLE
