ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Ma délután lőttem ezt a dögöt a vasgyárnál, épp a szeneskocsik felett lebegett. Rohadt hideg volt, de legalább ez a GD-11-es hozott egy kis meleget, bár ahogy elnézem, a szívóoldal rácsai tiszta korommal vannak teli. Tiszta csoda, hogy nem melegszik túl az egész blokk ebben a trutyiban. A vaku kicsit megcsillant a burkolaton és a kerítés is belógott, de a lényeg látszik: a Ganz-Danubia még tudott anyagot tenni a gépekbe, de ez a példány már könyörög egy tisztításért. A karbantartás ezen a telepen tiszta kókány, biztos nem nyúltak a szűrőkhöz mióta kijött a gyárból. Szerelő szemmel mondom, ez a gép még bírja a gyűrődést, de a hűtőbordák állapota siralmas. Tipikus nagyüzemi igénytelenség.

A tegnapi sűrű köd teljesen ráült Komáromra. Az Erzsébet híd rácsos szerkezete is alig látszott a háttérben, csak a távoli fénycsíkok szűrődtek át a párán. Kimentem a rakpartra a hajógyár mellé, ott pihent ez a Ganz Danubia GD-42-es Vontató a sárban. Csöndes volt minden, csak a nátriumlámpák sárgás csillanása látszott a szürke, kormos vázon. Ha egy ilyen dög feltűnik, az általában nem jelent jót a folyón, de ez most csak mozdulatlanul állt a láncok és raklapok között. Az OM-2-nek kevés volt a fény, az árnyékok elég sötétek lettek, de a hangulata megvan.