Tegnap kora reggel kimentem a nemesvámosi mészkőbányához, hátha elcsípem az egyik új Vlnát munka közben. Szerencsém volt, 06:04-kor már ott pihent a gép a peremen. Az alacsony súrolófény tökéletesen kihozta a váz szerkezeti részleteit, bár a Pentax lencséje kapott egy kis flare-t a bal felső sarokban. De legalább a fókusz most a helyén van, nem úgy, mint egyesek elmosódott „repülő krumpli” fotóin.
Nézzétek azt az elülső csuklót és a masszív futószárat! Ritka látvány az ilyen tiszta gép, a hidraulika bekötési pontjain és a zsanérok környékén még látszik a gyári precizitás. A Vlna lifting-body kialakítása és ezek a robusztus csúszótalpak szerintem a legjobb kombináció erre a nehéz terepre. A háttérben lévő Rába-842-es és a kőtörő szállítószalagja jó viszonyítási alap, látszik, mekkora dög ez a ZM-301-es valójában.
Aki legközelebb azt mondja, hogy a fix talp elavult megoldás, az nézze meg jobban a bekötési pontok vastagságát. Ez nem játék, kérem, ez mérnöki munka a javából. Remélem, a szárnytő csatlakozásáról is sikerül legközelebb egy hasonlóan éles képet lőnöm.

Hű, de szép éles kép, bárcsak az én kis gépem is tudna ilyet, meg ez a Vlna amúgy is tök ritka látvány!