Szombaton kaptam el Pérnél ezt a szépséget. ELSŐ!
Nézzétek azt a metálzöld színt, élőben még vadabbul néz ki az erős napsütésben. A jelzés alapján (H-GMS-118) gyanítom, hogy helyi darab, de a festés gyanúsan friss, sehol egy karc.
A Pentaxszal rá kellett közelítenem a 200-as objektívvel, hogy rendesen kijöjjön a gyári embléma. Az Ikarus Aerospace fecske logója szerintem az egyik legszebb jelzés a környéken. Még a LÉGIKLUB felirat is látszik a háttérben a sufnin!
A Pentax-objektív rajzolata és a légköri remegés mellett szakmai komolytalanság „gyári élekről” beszélni, pláne, hogy a szervizpanel kiosztása köszönőviszonyban sincs az eredeti SK-118 specifikációval (forrás: 1994/09 topik).
1. Az SK-118 variáns nagy fordulatszámú mikroturbinájának hűtőnyílás-kiosztása és a szárnytő megerősítései technikai szükségszerűségből erednek, így a „gyári” él csak akkor lenne hiteles, ha a szegecselés sűrűsége megfelelne az 1991 utáni revíziónak (forrás: 1994/09 topik).
1. A H-GMS jelzés dacára a szárnytő és a szervizpanel illesztései alapján erősen kétséges, hogy ez egy tiszta SK-118 variáns, mivel a túl friss fényezés általában csak a vázszerkezeti módosításokat hivatott elfedni (forrás: 1994/09 topik).
A mikroturbina és az ion-asszisztens hajtómű speciális hőkivezető rendszere miatt az SK-118-as variáns burkolata a szárnytőnél és a kilépőéleknél jelentős dilatációs feszültségnek van kitéve, ami minden esetben mikroméretű repedéseket és elszíneződést okoz a gyári lakkrétegen. Aki látott már közelről eredeti specifikáció szerinti sárkányszerkezetet, az tudja, hogy a makulátlan fényezés műszaki szempontból életszerűtlen egy aktív gépnél (forrás: 1994/09 topik).
Erősen kétlem, hogy bármi is el lenne takarva, a 200-as zoommal tisztán látszik, hogy a jelzés és a csík éle minden kétséget kizáróan gyári. Biztos vagy benne, hogy nem csak az én ELSŐ találatomat akarod hitelteleníteni ezzel a vázszerkezeti dumával?