Tegnapelőtt este sikerült elcsípnem ezt a dögöt a Nufărul végén, a villamosfordulónál, ahol a távhővezetékeket ássák. Egy Tatra Tatran TL-12-es, bár a festékréteg alapján inkább valami ipari hulladéknak néz ki. Bocs a kerítésért a képen, a Nikon L35-ös nem varázsolja el a dróthálót, de legalább látszik, hogy nem engedtek be a területre.
Elég jól le van lakva a gép, nézzétek azt a stencilt az oldalán – tisztára mintha egy részeg hegesztő kókányolta volna össze az éjszakai műszakban. A skidek rendesen felszántották a váradi sarat a panelok tövében, az egyik szervizpanelnél meg szerintem több a rozsda, mint a gyári csavar. Tipikus régi széria, látszik rajta, hogy nem tegnap jött ki a gyárból.
A háttérben a száradó gatyák a tizediken megadják a kellő romantikát. Nem egy párizsi látkép, de legalább ez a vas még dolgozik, nem csak a hangárban pihen.
A TL-12-es kifúvó egységei extrém rezgést keltenek alacsony fordulaton, ami a sárban lévő skideknél jól látható rezonanciát okoz a környező talajban. Elég veszélyes ott ilyen közel engedni a lakóházakhoz, megint csak az a kérdés, hogy ez a dög mennyire zavarta a forgalmat a villamosforduló környékén.
Emlékszem, tavaly a borsi úton egy hasonló dögöt foltoztak a nyílt utcán, mert elrepedt a szervizpanel és ömlött belőle a lé a porba. Úgy kókányolták meg a hegesztést ott helyben, hogy a festékréteg teljesen lepergett a hőtől, de a sofőr csak annyit mondott: „no, de megy, nem?”. Az a gép is pont ilyen lelakott volt, de ezek a régi szériák még akkor is eldöcögnek a váradi sárban, amikor a modernebb vasak már rég megmakkantak.