Tegnapelőtt délután szúrtam ki ezt a Lup-ot a sarki vegyesbolt udvarán, miközben rakodtak. Elég szűkös volt a hely, a kerítés meg az a fehér Oltcit mellett alig maradt centi, de a pilóta betolta. Látszik a gépen, hogy nem tegnap jött ki a gyárból: a hátsó rácsozásnál tiszta korom minden, a hűtés biztos nem az igazi már, és a bal oldali munkahengeren is látni az olajnyomot. A tömítésnek már régen annyi.
Tipikus Romaeris kókányolás az egész, nézzétek meg azt a rámpát, tiszta sár meg rozsda, de persze a kartondobozokat még bírja. A szervizpanelnél is látni egy-két gyanús repedést, szerintem a hegesztés is elengedett már itt-ott. Zajos, füstöl, de legalább még mozog a saját lábán, bár nem tudom, meddig bírja még ez a technika ilyen karbantartás mellett.
Ennél a típusnál a szívóoldal pont a munkahengerek felett van, szóval ha ott szökik az olaj, az egész retek ráég a hűtőbordákra, amitől aztán az egész gép úgy túlmelegszik, hogy a csapágyak is megadják magukat ebben a kókány állapotban.
A Romaeris-nél a rácsozás eleve egy vicc, úgy tervezték, hogy a szívóoldal minden utcai retekkel telemenjen, aztán persze, hogy megáll a hűtés a nagy sárban. Az a repedés a szervizpanelen meg nem csak esztétika, ott szökik el a rendes nyomás, azért visít úgy az a szerencsétlen gép, mint a veszedelem.
Üdvözletem a kollégáknak, a Romaeris RA-191-es típusánál a látványos amortizáció ellenére érdemes megjegyezni, hogy a lifting body kialakítás és a kompakt rámpa kifejezetten az ilyen szűkös rakodási helyszínekre lett tervezve. Az észlelt olajfolyás a bal oldali munkahengeren valóban kritikusnak tűnhet, de a típus kettős turbinája és a merev futóműve még ilyen állapotban is üzembiztosan kiszolgálja a regionális útvonalakat. A 7-es negyed környékén ez az egység valószínűleg egy rögzített időablak szerint dolgozó logisztikai forduló részeként mozog, ahol a nálunk megszokott telephelyi karbantartás helyett csak a legszükségesebb gyorsjavításokat végzik el rajta. A technikai leírások alapján a boxy hátsó raktér és a szűkebb szívóoldali rácsozás a kis magasságú, poros környezetben való üzemelés során óhatatlanul koromlerakódáshoz vezet, ami ennél a közepes méretosztálynál általános jelenség. Saját megfigyeléseim alapján az RA-191-esek teherbírása és manőverezhetősége még ilyen elhanyagolt állapotban is megbízhatóbb, mint a korai kísérleti vektoráló fúvókás egységeké.
IDŐPONT | HELYSZÍN | ESEMÉNY
14:20 | 7-es negyed | RA-191 rakodás (ABC udvar)
15:10 | 7-es negyed | Felszállás (szűk manőver)
Egy RA-191-es a szárnyvégi idomokkal együtt fizikailag képtelen lenne bemanőverezni egy 7. kerületi ABC udvarára, hacsak nem bontották le előtte a kerítést. Olvasható lajstrom és a szervizpanel illesztéseiről készült közeli kép hiányában az állítólagos olajfolyás is csak egy rosszul exponált hangulatképbe látott belemagyarázás.
Ne akarja már a távolból megmagyarázni, mi fér be az udvarra, mikor a Lup futóművét pont az ilyen kókány helyekre tervezték a sárba. Az az olajnyom meg nem belemagyarázás, hanem a szétment tömítés biztos jele a szervizpanel alatt, amit csak az nem lát, aki még sose látott közelről ilyen gépet.
ŰRJÁRMŰ SZEMLE
