ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Megint beköszöntött a kőkemény hideg itt nálunk, a Karancs felé vezető úton tegnap este majd megfagyott a kezem. Ott vártam a buszmegállóban a sárga bódé mellett, amikor ez a zúgó doboz megjelent az oszlopok felett. Semmi különös, csak a szokásos Ganz-Danubia Főnök, valószínűleg megint valami karbantartást szagolnak a környéken, mert ahol ez megjelenik, ott hamarosan jönnek a munkagépek is. Régen a bányánál is láttunk már ilyeneket, nem új technika ez, hiába néznek ki ezek a kék hajtóművek úgy, mintha most jöttek volna a jövőből. A GD-27-esnek mindig is ilyen reszelős hangja volt, nem az a finom nyugati import fajta, de legalább bírja a gyűrődést a hegyek között. A Lomo megint nem azt hozta, amit akartam, a horizont úgy elment balra, mintha én is ittam volna, pedig csak a szél fújt és sietnem kellett. De a lényeg látszik: a tetőn az az antennaerdő eltéveszthetetlen, messziről lerí róla, hogy a főnökség jön vele okoskodni.