ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Tegnap délután kint jártam a volt Béke TSZ udvarán a város szélén. Egy elhagyatott Ikarus Aerospace IK-332 Varjú pihen a gazban. Látszik rajta, hogy évek óta nem mozdult, a futótalpak már félig belesüllyedtek a nedves földbe. Magassága ránézésre megvan a szokásos 3,8 méter, a rakfelület üres, de a modulzár rögzítései még épeknek tűnnek a vázon. A gép alsó szekciója tiszta mocsok, a szervizajtó környékén pedig látszik némi elszíneződés, a vörös festésnél erős a színátfolyás a szalagon. Elég siralmas látvány a szétbontott traktorok és a rozsdás vetőgépek között. Vigyázzatok a belépéssel, a talaj nagyon instabil a súlyosabb gépek alatt, senki ne álljon az emelési pont alá, ha esetleg valaki megpróbálná megmozdítani. A felvételen látható tracking zajért elnézést, a VHS-C kazetta már a végét járja.

Tegnap délelőtt sétáltam el a HÉV mellett Mátyásföldön, a garázsok mögötti murvás részen pihent ez a ZTS Kladivo (ZM-223). Tipikus gyári vörös festés, de látszik rajta, hogy nem ma jött ki a Martin Aero csarnokából. Érdemes megnézni a tetőantennát, tiszta házi barkács, csak sima huzallal van odafogatva a géptesthez. Az alján a kerekeknél is látszik pár utólagos acéllemez, amit csak úgy ráfoltoztak a gyári haspáncélra. Elég lelakott állapotban van, ott rohad mellette egy kerekek nélküli Trabant is a bakon. A drótkerítéstől alig tudtam rendesen belőni a gépet a Canonnal, a látási viszonyok se voltak a legjobbak ebben a szürkeségben.

Sziasztok! Kedden reggel (02.13.) sikerült lencsevégre kapnom ezt az AKO-067 Rampa egységet a szentendrei külterületen, a régi „Béke” TSZ rakodóudvarán. A Minolta X-700-ast használtam a 135mm-es telével a kerítésen kívülről, bár a hajnali pára és a szemcsézettség miatt nem lett a legélesebb. Nagyon hideg volt, -6 fok környéke, a gépet és a környéket teljesen belepte a zúzmara. Jól látható a típusra jellemző zömök teherszállító törzs és a kis hátsó rámpa. Elég rossz állapotban van, láthatóan évek óta nem mozdult a repedezett betonról, körbevéve rozsdás traktoralkatrészekkel és szétesett ládákkal. A háttérben a betonsiló tornya és a belógó távíróvezetékek adják meg a jellegzetes ipari hangulatot a mélykék szürkületben. Útvonal tippem szerint eredetileg a Duna-parti ipari vonal egyik kiszolgálója lehetett, talán a közeli HÉV megálló vagy a rakpart felől vontatták ki ide végleg. A szárnyvégen derengő zöld fény valószínűleg csak a távoli utcai nátriumlámpa visszatükröződése a jégen.

Kimentem kedd délután a kazánház melletti focipálya szélére, ott rohadt ez a gép a fagyott sárban. Egy PZL Bocian PO-115-ös, szerintem magánkézben van, legalábbis a gányolt foltozásokból és a réteges festésből erre következtetek. Az orra és a futómű környéke tele van utólagos hegesztésekkel, látszik, hogy nem sajnálták tőle a vasat a sufni-tuning során. A fotó nem lett a legjobb, a kerítés műanyag csíkjai meg a lelátó padjai teljesen bezavartak, a Prima kompaktom meg küzdött a sárga utcai lámpák fényével. Kicsit dől a horizont, de a mínuszokban nem volt kedvem sokat állítgatni a drótkerítés mögött. Tipikus látkép: sár, hómaradék és egy lelakott tehergép a lakótelep tövében.

Vasárnap éjszaka, 22:36 körül sikerült lencsevégre kapnom ezt a példányt az abdai elhagyatott katonai logisztikai bázis területén. A látási viszonyok a pára ellenére elfogadhatóak voltak, a Nikon F sorozattal és a 85mm-es objektívvel sikerült egy tiszta kompozíciót lőnöm a zúzmarás betonon. A hőmérséklet -7 fok körül mozgott, teljes szélcsendben. A sziluett alapján egyértelműen egy OKB Volga gyártmányú Коршун (Type 15R) látható. A hangsúlyos, lefelé fordított szenzor-orr és a masszív futószár kialakítása tipikus ismertetőjegye a típusnak. Érdemes megfigyelni a törzsön a panelosztás illesztéseit; a gyári azonosító táblákat itt is módszeresen letakarták ponyvával, ami csak megerősíti a korábbi threadben tárgyalt elméleteket a félhivatalos üzemeltetőkről. A háttérben lévő üzemanyagtartályok és a 'TILOS A BEMENET' tábla jó viszonyítási alapot adnak a gép kompakt méreteihez. Konfidencia: 98%. A beömlő és a futómű-geometria teljesen megegyezik a tavalyi győri észlelésnél dokumentáltakkal.

Kint jártam hajnalban a Szabadkikötő környékén, a kerítés résein keresztül sikerült elkapnom ezt az AKO-067 Rampát. Elég nagy volt a sötétség, a nátriumlámpák sárgás fénye meg a Prima vakuja éppen csak elég volt ehhez a képhez. A horizont kicsit elcsúszott a sötétben, de a lényeg látszik. Látszik rajta, hogy nem ma jött ki a gyárból, elég sok a rozsda és a kosz a törzsön. Kiszúrtam néhány utólagos hegesztést és pár fura, házi barkács jellegű foltozást az orr-rész alatt, valószínűleg helyben próbálták javítani a burkolatot. Ott hagyták mellette a raklapokat meg azt a rozsdás hordót is a latyakban, mintha csak egy leselejtezett teherautó lenne az udvar szélén. Ez a lifting body kialakítás még mindig furcsán hat ebben a környezetben, a konténerek és a daruk között. Nem úgy tűnik, mintha mostanában bárhova is indulna ebben a fagyos időben.