ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Sziasztok! Tegnap délután, olyan 5 óra felé láttam ezt a gépet itt nálunk a járási focipálya szélén a sárban. Tök jól nézett ki, de nem tudom pontosan mi lehet?? Kicsit rozsdás már szegény és elég fakó is a festése, de az a nagy beömlő a tetején nagyon furán nézett ki! Szerintetek ez egy Ikarus Sólyom? Vagy valami postás gép lehetett? Ott állt a kis tégla bódé meg a drótkerítés mellett, még egy sál is rá volt akadva a kerítésre. Bocsánat a képért, csak egy eldobható gép volt nálam és kicsit ferde lett, meg az orrát is levágtam véletlenül... meg túl sok lett az ég rajta. Köszönöm szépen a segítséget és a javításokat! :)

Üdvözlet a fórumtársaknak! Tegnap este, február 24-én 21:19-kor sikerült lencsevégre kapnom ezt a Tatra TL-03 Veverkát a Tócóskerti lakótelep egyik távhő-alállomása mellett. A fagyos, -6 fokos idő ellenére kimentem a Zenit-tel, mert tudtam, hogy itt pihen ez a példány. Nézzék meg alaposan azt a gyönyörű, függőlegesen bordázott hűtőrács-sort a géptörzs oldalán! Bár a Veverka egy gyakori típus, a hőcsere folyamatát segítő lamellák geometriája mindig lenyűgöz. Figyeljék meg a kontrasztot a nagy, kör alakú beömlő és a finomabb rácsszerkezet között; a Tatra mérnökei itt sokkal funkcionálisabb utat választottak, mint például az OKB Volga a hasonló kategóriás gépeinél, ahol gyakran túlbonyolítják a légáramlást. Sajnos az 50-es Helios objektívem fókusza a legközelebbi lamelláknál kicsit elmászott a nagy kapkodásban, és a nátriumlámpa narancssárga fénye miatt a sötétebb részeken elég szemcsés lett a kép. A háttérben látható befagyott Trabant 601-es jól szemlélteti a gép méreteit. A szerszámos ládák festése már alaposan le van pattanva, látszik, hogy napi használatban van a szervizfeladatokhoz. Érdekes lenne látni a géptörzs alatti kifúvó nyílásokat is üzem közben, de ilyenkor, a tízemeletes panelek árnyékában csak a transzformátorok zúgását hallani. Számomra ezek a technikai részletek, a beömlők elhelyezése és a rácsok osztása mutatják meg igazán egy konstrukció lelkét. Remélem, más is értékeli ezt a gépészeti esztétikát!

Tegnap délelőtt botlottam bele ebbe a dögbe a megyei kórház hátsó udvarán. Elég komoly látvány egy AKO-900 Ark a szakadt Ikarusok között. Ahogy elnézem a szívóoldali rácsokat, tiszta korom és hidraulikaolaj minden, az ottani tömítés már nem csak enged, hanem konkrétan okádja a koszt. Ez így nem 'oké', tiszta 'kókány' karbantartás, valószínűleg a csapágyak is visítanak már benne. Alig fért be a betonra, a hátsó lábai majdnem ráültek a buszokra. A szürke időben még kopottabbnak tűnik a festés, mint általában. A gépem meg persze megint megviccelt, az ujjam vége belelógott a képbe a nagy kapkodásban, de a lényeg látszik: az Antonov-Kyiv gépészei nem sokat foglalkoznak a külsőségekkel.

Sziasztok, tegnap délután Hajdújárás (Hajdukovo) felé mentem, és ezt a kis Jeleňt láttam a szövetkezet udvarán. Bocs a minőségért, a szalag zaja nagyon látszik az alján, meg a zoom is remeg, nehéz volt fogni a kamerát. Tiszta horpadás az eleje, látszik, hogy nem kímélik a munkában. Ott pöfögött mellette egy piros IMT traktor, az is fura hangot adott, tiszta füst volt minden, alig hallatszott a hajó. A kép kicsit kimosott a szürke idő miatt, de a házi készítésű csomagtartó és a vastag ablakkeretek azért kivehetők. Itt volt a sárban, pont a téglafal mellett.

Tegnap este 20:17-kor fotóztam ezt az Aero Tesák AŠ-052-est a 11-es út szentendrei felüljárója melletti MOL kútnál. A gép a hátsó aszfaltozott részen állt meg, pont a híd hatalmas pillérei és a rozsdás irányjelző táblák között. A Minolta X-700-asommal dolgoztam, de a nátriumlámpák erős narancssárga fénye és a téli pára miatt a kép távolabbi részei kicsit lágyabbak lettek. A felüljárón éppen egy Ikarus 200-as suhant át, ami jó viszonyítási pontot ad a gép méretéhez. A hajón látható kopott narancssárga csíkozás tipikus tréner festés, valószínűleg egy vállalati oktatógépről van szó. Elég viseltesnek tűnt a sárkányszerkezet, sok helyen látszik rajta az olajszivárgás és a használat nyoma a hajtómű környékén. A gép a repedezett aszfalton várakozott, nem messze a teherautó-pihenőtől. Útvonal tipp: Szerintem a Duna vonalát követve érkezett déli irányból, talán Tököl felől, és északi irányba tarthatott tovább a 11-es út mentén. Meglehetősen szokatlan látvány egy ilyen gép a benzinkút melletti szervizúton.

Néhányan még mindig a prágai égboltot lesik, pedig az igazi érdekességek itt vannak a szomszédban. Ma este 18:00 körül sikerült elkapnom ezt a dögöt a Mokrá kőbánya mélyén. Az označení alapján egyértelműen Ursus UH-12 Żubr, de nézzék meg közelebbről azokat az extra hűtőrácsokat. Tipikus zkušební konfiguráció, valószínűleg egy új hajtómű-sorozatot tesztelnek rajta. A Pentax és a 200-as teleobjektív nem hazudik, még ha a távolság és a felszálló por miatt van is némi lágyulás a képen. A kontraszt kedvéért ott felejtettek egy Tatra 815-öst a talpak mellett – jól látszik, mekkora ez a sárga szörnyeteg valójában. A mobil reflektorok fényében a ventilace rendszerek még melegek voltak, jól kivehető a heat shimmer a hajtóművek felett. Hogy honnan tudtam az érkezéséről? Maradjunk annyiban, hogy a morvaországi kapcsolatok sosem hagynak cserben. Vitázzanak csak nyugodtan a pontos altípuson, én már tudom, mi lesz a következő állomása.

Sziasztok! Tegnap este 21:30 körül a Mexikói úti végállomásnál (M1) vártam a járatot, amikor ezt a PZL Bocian PO-115-öst láttam pihenni a latyakban. A kis Nikon One Touchnak nem volt könnyű dolga a nátriumlámpák narancssárga fényében, meg a megálló táblája is belelógott a képbe, de a háttérben a Ganz villamos kanyarja szerintem szépen ment a kompozícióhoz. Látszik a gépen a sok réteg festék meg a javítások, igazi munkásgép, nem valami csillogó magánjacht. A vaskos ablakkeretek és a kerek orr alapján egyértelmű az azonosítás. Elég ramaty állapotban van szegény, de ebben a februári hidegben ki nem? Szerintem csak a 72-es trolit várta, de elfelejtett felszállni a sárga csuklósra! :)

Tegnap délután a Vág-híd melletti kavicsosnál sikerült elkapnom ezt a GD-27-est. Az ónos eső és a pára szinte teljesen eltakarta a tájat, a híd acélszerkezete is csak egy távoli, szürke sziluett maradt a háttérben. A gép magányosan várt a sárban, az eső halkan kopogott a burkolatán. Az Olympus OM-2-vel készült a kép, 28mm-es lencsével. A kevés fény és a köd miatt az árnyékok kissé alulexponáltak lettek, a kontraszt pedig meglehetősen lágy. Csend volt, csak a gép antennáinak rezgését lehetett hallani a szélben.

Tegnapelőtt délután szúrtam ki ezt a Lup-ot a sarki vegyesbolt udvarán, miközben rakodtak. Elég szűkös volt a hely, a kerítés meg az a fehér Oltcit mellett alig maradt centi, de a pilóta betolta. Látszik a gépen, hogy nem tegnap jött ki a gyárból: a hátsó rácsozásnál tiszta korom minden, a hűtés biztos nem az igazi már, és a bal oldali munkahengeren is látni az olajnyomot. A tömítésnek már régen annyi. Tipikus Romaeris kókányolás az egész, nézzétek meg azt a rámpát, tiszta sár meg rozsda, de persze a kartondobozokat még bírja. A szervizpanelnél is látni egy-két gyanús repedést, szerintem a hegesztés is elengedett már itt-ott. Zajos, füstöl, de legalább még mozog a saját lábán, bár nem tudom, meddig bírja még ez a technika ilyen karbantartás mellett.

Ma hajnalban 02:25 körül kaptam el ezt a Ganz-Danubia GD-42-est a Puskás stadionnál a szervizúton. Éppen beton talpfákat pakoltak le a vágányfelújításhoz. Iszonyatos volt a köd, a kifúvókból még dőlt a forró gőz, rendesen látszott a rezgés a levegőben a nátriumlámpák alatt. A gép tiszta korom, látszik rajta, hogy nem tegnap jött ki a gyárból. A hátsó fúvókák még javában hűltek leállítás után. Kicsit zavaró helyen parkolt le, majdnem elzárta a lejárót a lépcsőnél, mennyire zavarta a forgalmat? Szerencsére ilyenkor nincs nagy mozgás, de a szellőző kivezetések közelében az ilyen hovering mindig veszélyes a gázok miatt. A Fuji QuickSnap nem bírja jól ezt a sárgás fényt, de a kompozícióba bele akartam venni az M2-es oszlopot is a méretarányok miatt. Reggeli indításnál remélem már nem lesznek útban.