ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Sziasztok! Tegnapelőtt a majálisra menet kaptam le ezt a GD-18-as Dunát a Hungária körúton, pont a Volán megállója mellett. Szerencsétlen Ikarus 260-as sofőrje majdnem kitakarta az egészet a kanyarban, pedig szerintem a buszunk még így is kecsesebb, mint ez a repülő konténer. Szépen ment a munka, bár a gép úgy néz ki, mint amit utoljára a rendszerváltás előtt takarítottak le. A fények kicsit erősek voltak a déli nap miatt, meg van egy kis becsillanás is a jobb felső sarokban, de a lényeg látszik. A szaki nagyon bújta az egyik oldalsó panelt, biztos eresztett a hidraulika. Még a kerítés menti orgonák illatát is elnyomta az a tipikus Ganz-féle gázolaj és ózonszag. Vicces, hogy a Ganz felirat majdnem akkora, mint a busz eleje. Remélem, nem a 72-es troli járatát akarta átvenni, mert a végén még nem férne el a felüljáró alatt!

Üdv mindenkinek. A május elsejei ünnepségek alatt sikerült elkapnom ezt az IK-880 'Közösség' típusú regionális szállítót a győri Rába-parton, a Radó-sziget mellett. Bár ez a típus nem éppen a legkifinomultabb darab, az Ikarus Aerospace masszív felépítése és a jellegzetes 'repülő busz' sziluett miatt mindig hálás téma a fotózáshoz. A 35mm-es objektívvel jól látható a gép valódi mérete a mellette álló Skoda Feliciához és a sörösládákhoz képest. A felvételen jól megfigyelhető a gép robusztus panelosztása és a felső beömlő kialakítása. A futószár és a lépcsőzet állapota alapján látszik, hogy ez egy sokat használt, munkára fogott példány. A megvilágítás az esti órák ellenére is kiegyensúlyozott maradt a környékbeli nátriumlámpák és a sátrak fényeiben. Emlékeztet a tavalyi miskolci threadben (thread #442) látott darabra, bár az festésében eltért ettől a gyári kék-szürke sémától. Confidence: 100% (Modellazonosítás a futómű-elrendezés és az ablakkeretek vastagsága alapján egyértelmű).

Tegnap délután, a csíkszeredai hőszolgáltató melletti üres teleknél sikerült elkapni ezt az IK-210-est. Május eleje van, de a Hargitában még mindig metsző a szél és alig hét fok volt. Nyirkos idő, a felhők teljesen ráültek a hegyekre. A gép éppen csak a föld felett lebegett, a turbina éles búgása betöltötte a teret. A hajtóművek erős szele kavarta a sarat és a tavalyi száraz füvet, néha még apróbb kavicsok is koppantak a kerítésen. A Minoltát alig tudtam mozdulatlanul tartani a gép vibrációja és a szél miatt, a záridőm is határeset volt a szürkületben. Látszik rajta a munka, a gyári bézs festés kopott, néhol rozsdafoltok és sötét olajpára a szervizpanelek mentén. Tipikus közműves igásló, a rozsdás román nyelvű táblák mellett a betonépületnél még komorabbnak tűnt az egész jelenség.

Kedd délelőtt lőttem a Tiszai keleti vágányainál. Egyértelműen egy Ursus UH-12, a hűtőrácsok és a tompa orra nem hazudik. Elég leharcolt állapotban van, a narancssárga festék több helyen válik le róla, tiszta kosz az egész gép. Csak ezt a vágást rakom fel, mert a kerítés meg a biztonságiak miatt nem lehetett jobban odaférni. Biztos lesz, aki szerint kamu, de ez eredeti Polaroid. Nem úgy, mint az a sok beállított, retusált szar, amit mostanában ide hordtok fel.

Időpont: 1996. április 30. 15:32. Tegnap délután a hatalmas vihar alatt valami egészen szokatlan szállt le nálunk a nyolckerben. Ez a dög, egy OKB Volga Buran Type 03B, befurakodott a szűk bérházak közé a Tavaszmező utcában. A szárnyvégek centikre voltak az erkélyektől. A sötét fellegek miatt alig volt fény, tolnom kellett a filmet a Cosinában, hogy egyáltalán látszódjon valami a szakadó esőben. A gépből mély, lüktető búgás áradt, még a padló is remegett tőle. Mire a képet ellőttem a másodikról, már ott volt egy rendőrségi Lada is, de a tisztek csak álltak a vízben, nem mentek közelebb. Furcsa az egész, az ilyen vihar-szállítóknak nem itt lenne a helye. A cirill betűs stencilek és a sárfoltos burkolat alapján nem ma jött le a futószalagról. Az utcai lámpa sárga fénye és a becsillanások zavarják a látványt, de a lényeg látszik. Valami nem stimmelt a navigációs fényekkel sem, túl hamar lekapcsolták őket az indítás után. Figyelni fogok éjjel, hátha hallom még azt a jellegzetes hangot.

Tegnap hajnalban, 05:16-kor lőttem ezt a Ganz-Danubia GD-27-est a Csepel Művek déli fémtelepén. Épp rakodás volt betervezve, de a 'Főnök' már ott dekkolt a rozsdás csövek meg a kábeldobok mellett. Messziről látszik rajta a Ganz-féle dobozos profil, a tetőantenna erdő is megvan. A Pentax IQZoom vakuját kicsit visszadobta az oldalsó szervizajtó féme, de a lényeg kivehető. Maga a gép egész szép, látszanak a karbantartott modulzár pontok, de a telephelyi rend tiszta kókány. A drótháló kerítés miatt alig lehetett értelmes szöget találni, plusz a háttérben az a bontott csarnok is csak zavarja a képet. Remélem, a talpfákat megfelelően alávetették, mert ezen a laza talajon ekkora tömeg hamar megindulhat. Vigyázzon mindenki, aki a kerítésnél bámészkodik: a sárga markoló bármikor elindulhat, és ebben a nátriumfényben a kezelő nem fog látni titeket a GD-27-es takarásától.

Szombat este, pontosan 18:59-kor sikerült dokumentálnom ezt a Tatra TL-12 Tatran típusú teherszállítót az óbudai hegyvidéki szektorban. A gépet az erdészeti rakodó területén tették le, a Hármashatár-hegy lábánál. Az észlelést megelőzően a szokásos frekvencia-figyelés során szokatlan zajszintet és modult hallottam az alsó sávokban; az irány és a jelterjedés alapján azonosítottam az érkezési időablakot. A gép a mfg_tatra_lift_cargo gyári TL-12-ese, a jellegzetes nem behúzható futótalpakkal. A fotón jól látszik a géptörzs alsó részén felgyülemlett vastag szennyeződés és gyanta, ami intenzív erdei üzemeltetésre utal. Mellette egy fehér Lada Niva és egy kupac ponyvázott fenyőrönk látható, ami jó viszonyítási alapot ad a gép 8 méter körüli magasságához. Bár a hívójel nem volt olvasható a távolság miatt, a helyi rádióforgalomból úgy tűnt, egy nagyobb logisztikai lánc részeként mozog. A felvétel Pentax P30-cal és 135mm-es teleobjektívvel készült egy távolabbi háztetőről. A horizont felé kúszó pára és a városi szmog némi kontrasztvesztést okozott, de a gép strukturális részletei és a moduláris konténerek rögzítései jól kivehetőek. Hallottam, nem láttam információk szerint a gép a hét elején távozik a szektorból észak-nyugati irányba.

Ma este 18:45 körül kaptam le ezt az AKO-330-ast (Step) a Calea Buziașului egyik textilüzemének rakodóudvarán. Éppen a műszak végén jártam a depó felé, a Yashicával próbáltam lőni egyet a kerítésen keresztül, bár a fények már elég laposak voltak és a sok raklap miatt nehéz volt tiszta szöget találni. A lajstromjel egyértelmű, egy Antonov-Kyiv Orbital gyártmányról van szó. Jól látható a jellegzetes, széles törzskiképzés és a СTEП felirat. A rakodás éppen szünetelt, de a sárga Balkancar targonca és a rengeteg szintetikus anyaggal teli fémkeretes kocsi miatt alig fértem hozzá a géphez. Az ipari por és a lemenő nap miatt van egy kis színeltolódás a filmen. Ez a példány rendszeresen feltűnik nálunk a regionális járatokon, megbízható darab. A rampa környéke és a burkolat már viseltes, de láthatóan napi használatban van. A menetrendet ismerve valószínűleg reggel indul tovább a következő fordulóra.

Tegnap délután, amikor mentem Kaposmérőben, észrevettem ezt a kék gépet a községháza mögötti udvarban. Ott állt a porban a betoncsövek meg egy öreg talicska mellett. Elég viseletes már szegény, a festék is válik le róla több helyen, látszik, hogy sokat van kint a föld mellett. A nap nagyon erősen sütött, alig láttam valamit a keresőben, ezért lett kicsit ferde a kép. A szomszéd vörös macskája ott pihent a pad alatt a sárga fal mellett, egyáltalán nem zavarta a dolog, csak nézett rám. Úgy látszik, errefelé már megszokták az ilyesmit.

Sziasztok! Tegnap délelőtt (április 27.) sikerült lekapnom ezt a BalkanAvto Kamen BA-17-est az almádi vasúti rakodónál. Kicsit túlexponált lett a Pentax-szal a direkt napfényben a fehér törzs miatt, de a lényeg szerencsére jól kivehető. Nézzétek meg azt a fő-futószárat! Tipikus bolgár ipari dizájn, annyi rajta a csavar és a szegecs, mintha egy vashidat néznék. Ez a futómű-mű legalább nem fog összecsuklani a kátyúktól, bár gyanítom, hogy leszállásnál akkorát üt, hogy a pilóta foga is beletörik. A gép mellett ott állt egy szakadt fehér Dacia is, valami piaci árut pakolhattak éppen át belőle, a háttérben meg ott figyelt egy kék-sárga MÁV vagon is. Sajnos a hátsó raktér zsanérjánál picit elment a fókusz (sietnem kellett a fix 50-essel), de a futószár-csukló és a vaskos abroncsok élesek maradtak. Ez a lifting-body forma meg még mindig úgy néz ki, mintha egy repülő tégla lenne, de hát a funkció az első.