ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Normafa, délutáni köd. Csend. Mamiya SLR, 28mm wide.

Tegnap este kimentem a Sajószigeti útra a régi műhely mögé, ott rohadt ez a Romaeris Barză RA-104-es a dágványban egy szétbontott 2105-ös Lada mellett. A kerítésen keresztül lőttem, még az ujjam is belelógott a nagy sietségben a vaku miatt, de a lényeg látszik. Tipikus maszek tárolás, tiszta mocsok az egész gép alja. Nézzétek meg azt a szívóoldalt a hajtóműnél, tiszta olajsár meg retek. Ezek a román gépek bírják a strapát, de ez már inkább kókány munka, mint rendes karbantartás. A futómű csapágyai biztos megköszönik ezt a vizes sarat tavaszra. Látszik az egyenetlen festésen is, hogy csak úgy rá lett fújva valami, hogy ne rohadjon tovább látványosan. Szerelőként mondom, ennél a példánynál kétlem, hogy a gazdája sokat költött volna mostanában az időszakosra. Ha így hagyják kint a szabad ég alatt, hamarosan csak alkatrésznek lesz jó a gép, pont mint a mellette lévő Zsiguli.

Tegnap este, 18:10 körül futottam bele ebbe az egységbe a fehérvári kivezetőnél, a 7-es út melletti MOL kútnál. Egy Ikarus IK-501 Őrszem pihent a vizes aszfalton, valószínűleg egyedi vállalati járat lehetett, mert semmi komolyabb jelzést nem láttam rajta. Éppen a rakodórámpa mellől lőttem a képet az Olympus-szal, bocs a sok kólás rekeszért az előtérben, de sietnem kellett vissza a saját fordulómhoz. Nem maradt sokáig, talán egy 15-20 perces ablakuk volt a továbbindulásig Budapest felé. Nem konvojban mozogtak, teljesen egyedül volt. A nátriumlámpák fénye miatt elég sárgás lett minden, de az iker-vezérsíkokról és a jellegzetes orr-részről messziről felismerni a típust. Elég sáros volt a futóműve, látszik, hogy nem most jött ki a hangárból.

Bocs a minőségért, remeg a kép meg a zoom is össze-vissza ugrált a kezemből. Ma délelőtt 9 körül kaptam le ezt a Varjút itt nálunk a Ker-ben, az egyik háznál állt meg a sárban. Messziről hallatszott, ahogy búgott a kifúvója, de mire odaértem a kamerával, már csak a cementet pakolták róla. Tiszta sár az egész alja, látni a talpakon is. Beočin-i cementes zsákok vannak a hátulján, meg valami rozsdás drótháló, elég lazán rákötve azokkal a piros szalagokkal. Ott volt a fehér Zastava is mellette a diófa alatt, fura volt így látni a kettőt ebben a szürke, párás időben. A szalagom is csíkoz az alján, ne haragudjatok.

No, nézzétek mit találtam ma reggel a színház mögött a Madách utcában. Azt hittem, rosszul látok a hajnali párától, de ott pihent ez a fekete kavics a macskakövön. Egy Vltava Manta VA-055, ha nem tévedek nagyot. Olyan tiszta a lakk rajta, hogy még a málló sárga vakolatot is látni benne, pedig itt aztán minden le van lakva a környéken. Kicsit útban volt a vaskapu rácsa, de azért rálőttem a Nikonnal, mielőtt elhajtottak volna vele. Sehol egy tisztességes szegecs vagy kókányolt hegesztés, látszik, hogy nem a mi környékünkre tervezték ezt a vasat. Se lajstrom, se egy árva stencil, tiszta rejtély az egész. A rozsdás esőcsatorna meg a teli kuka mellett elég furcsán mutat, mintha egy másik világból pottyant volna ide. Valaki tudja, mit kereshet nálunk egy ilyen úri darab?

Sziasztok. Tegnap éjjel, 01:08-kor készült a felvétel a kaszásdűlői teherpályaudvar melletti betonpadnál. A 127.4 MHz-es frekvencián észlelt forgalom alapján számítottam az érkezésére; az időablak szűk volt, de az óbudai tetőről tiszta rálátás nyílt a területre. A gép egyértelműen egy OKB Volga Type 7M Medved, a jellegzetes moduláris panelozással és a hajtóműveken látható erős hőterhelési nyomokkal. A törzsön az 'OKS 60ПTA' és az alatta lévő cirill feliratok jól kivehetőek a nátriumlámpák éles fényében. A Pentax P30-ast használtam a 135mm-es teleobjektívvel. A magas kontraszt és a nátriumgőz-világítás narancssárga dominanciája miatt a film hívásánál kénytelen voltam tolni az érzékenységen, ami látszik is a szemcsézettségen. Az előtérben belógó TV-antennák sajnos zavarják a kompozíciót, de a gép pozíciója a MÁV pőrekocsik és a távolabb álló Ikarus busz mellett jól érzékelteti a típus valódi méreteit. Hallottam, nem láttam értesüléseket arról, hogy a gép speciális ipari szállítmányt várt volna a hajnali órákban, a rádióforgalmazás alapján az irány a kijevi folyosó volt.

Üdvözlet a fórumtagoknak. Az alábbi észlelést rögzítettem a hétfői napon az M7-es logisztikai folyosón, Martonvásár közelében. Az időjárás a szokásos szürke tavaszi pára volt, ami sajnos az Olympus OM-1-esemen is látszik, de a gép azonosítása egyértelmű. Egy Tatra TL-03 Veverka (light service skiff) hajtott végre leszállást egy műszaki hibás kék Dacia 1310-es mellett a kavicsos üzemi lehajtón. A gép oldalán a gyári Tatra jelzés és a TL-03 típusfelirat jól kivehető, a festés pedig a típusra jellemzően több helyen kopott és karcos. A pilóta a külső szerszámosrekeszeket (tool lockers) használta a javításhoz, ami megerősíti a gép szerviz-funkcióját. Útvonal és esemény adatok a nyilvántartáshoz: ---------------------------------------------------------------------- IDŐPONT | ESEMÉNY | HELYSZÍN / MEGJEGYZÉS 12:08 | Észlelés | M7 felüljáró, Martonvásár térsége 12:10 | Leszállás | Üzemi padka, Dacia 1310 mellett 12:25 | Forduló | Várható felszállás (nem megvárva) ---------------------------------------------------------------------- A gép valószínűleg egy helyi vállalati flottához tartozik, az útvonal alapján a székesfehérvári vagy budapesti depók egyikéből indulhatott.

Ma este 18:41-kor sikerült elkapni ezt az Aero Jehla AŠ-244-est a Széchenyi rakparton, közvetlenül a Parlament előtt. Már megint hallom a városi pletykákat a rakparti „luxusrepülőkről”, de ez nem egy sima kisgép, hanem egy professzionális executive runabout. Néhány technikai észrevétel a típusról: 1. A tűszerű orr (needle nose) és a rendkívül sima kompozit borítás egyértelműen az AŠ-244 variáns sajátja. 2. A szervizpanel illesztései alapján ez egy kései széria, nem a korai prototípus, amit korábban a budaörsi hangárokban láttak (forrás: 1994/09 topik). 3. A mellette álló Lada 2107-esek jól mutatják a méretarányokat; a gép alig magasabb egy átlagos embernél. A Minolta Maxxum 7000-essel dolgoztam (75-300mm), de a Duna felől fújó hűvös szél és a magas ISO szemcsézettsége miatt a távoli lajstromjelzés nem lett tűéles. Aki szerint ez egy mezei futárgép, az sürgősen nézzen utána a cseh Aero Vodochody legutóbbi specifikációinak.

Szombat délelőtt 11:15 körül lőttem ezt a BA-17-est a Jancsár utcai piac mellett. Éppen a rakodás végén jártak, a reggeli járatot zárták le. Nem egy ritka darab, de legalább menetrend szerint mozognak vele. A képen látszik, hogy a modul panelei már elég viseltesek, a matricák is jönnek le róla, de a két turbina még bírja a fordulót. Az Olympus Mju-val nem volt egyszerű a sok rekesz meg a kisteherautó miatt, de a lényeg látszik. Mögötte az Ikarus éppen a megszokott útvonalán ment, a háttérben meg a szokásos szürke idő. Ne romantikázzuk túl, ez csak egy mezei teherhordó, ami zöldséget hoz a környékre. Megbízható gép, de már mindenhol zörög rajta valami. Állítólag még két fordulót csináltak aznap a déli raktárak felé, de én mentem vissza a depóba, nem volt időm megvárni a felszállást. A futóművei, ahogy néztem, már rögzítve vannak, nem hiszem, hogy mostanában behúzták őket.

Sziasztok! Ezt a képet még vasárnap délután lőttem a Feleacu hágón, pont a kilátónál a DN1-es úton. Egy Karosa Kometa KA-099 állt ott a bezárt bódé mellett, egészen közel a városhoz. Igazán szép látvány volt ez a fémvázas gép a szürke időben. Nagyon tiszta a vopsit [festés] rajta, szinte csillogott a borult ég alatt is. Bár nálunk is vannak komoly gyárak (uzină [gyár]), el kell ismerni, hogy ez a Karosa dizájn nagyon el lett találva, igazi elegáns darab. A völgyben már elég nagy volt a pára, és a hó is mindenhol olvad a domboldalon, tipikus márciusi hangulat. Sajnos a Ricoh gépem kicsit lágy képeket csinál ilyen kevés fénynél, de a Kometa formája így is felismerhető. Nem láttam rajta semmi különösebb modificat [módosítás] jelet, a număr [szám] is stimmelt, teljesen gyárinak tűnik.