ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Sziasztok! Múlt szombat délután, ahogy mentem kifelé a palicsi út menti kis autóműhely mellett, ott pihent ez a poros kis Ikarus Seregély (SK-305). Eléggé megviselt már szegény, látszik rajta, hogy sokat dolgozott a földeken meg a piacok között. Ott állt a piros Zastava mellett a kavicson, tiszta olajszag meg hideg sár szaga volt az egész udvarnak. Ez az SK-305-ös szerintem még mindig az egyik legjobb kis teherhordó kocsi nálunk, bár ezen a példányon a feliratok már alig látszanak a rozsdától. Gyorsan lőttem egy képet a Konicával, mielőtt kijött volna valaki a garázsból, kicsit ferde is lett a horizont meg a nap is pont besütött a lencsébe, de a lényeg látszik. Szeretem ezeket a gépeket, rendesen össze van rakva minden panel, bírják a vajdasági utakat. Amikor ott jártam, még a kutyák is csak lustán vakkantottak egyet a kerítés mögül, nagy volt a csend kint a síkságon. Remélem, hamarosan újra hallom majd a kifúvó jellegzetes hangját, amikor elindulnak vele áruért.

Szombat délután, 16:49-kor sikerült megörökítenem ezt az Ursus Heavy Industries gyártmányú UH-12 Żubr típusú nehézszállítót az Óbudai Gázgyár melletti tranzitpályán. A felvételhez Pentax P30-as vázat és 200mm-es teleobjektívet használtam egy közeli tetőről. A látási viszonyok a tavaszi pára és az újpesti oldalról beszűrődő ipari füst miatt közepesek voltak, a fotón is jól látható a távolsági homály, illetve a hajtóművek körüli finom hővibráció, ami arra utal, hogy a gép alapjáraton várakozott. A Żubr jellegzetes, tompa orr-kialakítása és az oldalsó, szabadon lévő hűtőrácsok állapota alapján egy korai, 80-as évekbeli sorozatról van szó. Az ipari narancs festésen látszanak a használat nyomai, de a szerkezet stabilnak tűnt. A gép méreteit jól érzékelteti az előtérben álló rácsos szerkezetű daru. A környező frekvenciákat figyelve (124.7 MHz környékén) egy 'Bivaly-04' hívójelű egység irányítása zajlott az érintett időablakban, ami valószínűleg ehhez a transzporthoz tartozott. A gép mozgása lassú és kimért volt, ahogy az a 'massive' osztályú egységektől elvárható. Hallottam, nem láttam, hogy a rakományát a csepeli szabadkikötő felé továbbítják majd a Dunán keresztül, de az irány és a koordináták alapján ez logikusnak tűnik. Ritka pillanat ilyen közel látni egy UH-12-est a lakóövezethez, általában elkerülik a belső szektorokat a zajterhelés miatt.

Hajnali három után, még sötétben és hidegben kaptam le ezt a gépet a csunovi határnál, a Slovnaft kúton. Egy Romaeris Lup RA-191-es, éppen átment a határon, vagy csak pihent a nagy út előtt. A kompakt rámpa leengedve, tisztán látszanak a faládák a raktérben. Elég viseltes a festés, látszik rajta a munka, a beömlő környékén pedig komoly a kormolódás. Mellette az a fehér Skoda 120-as jól mutatja a méreteket. A felirat az oldalán egyértelmű: ROMAERIS, de lajstromot nem láttam rajta. A futószár és a kerekek stabilnak tűnnek ezen a vizes, olajos aszfalton. Kicsit bemozdult a kezem, a Ricoh-val nehéz volt az autóból, a műszerfal felett kitartani a 135-öst ebben a sötétben, hiába húztam fel a filmet híváskor. Vajon kié lehet? Valami magánfuvaros hordhat árut vele Rajka felé. Valaki találkozott már ezzel a példánnyal? A sziluett alapján nem ma jött le a gyártósorról.

Tegnap este megint beállt az a fagyos, nyirkos idő, ami itt nálunk Salgótarjánban megszokott ilyenkor márciusban. Mentem el az Acélárugyár déli kapuja mellett, és ott figyelt ez a Volga Снегирь a sötétben. A Type 09S altípus, rögtön felismertem a fűtött beömlőkről, még parázslottak is a hidegben, látszik a képen a fénye a latyakos kövön. Régen a bányánál minden más volt, több volt a rendes hazai vagy keleti gép, nem ezek a csillogó nyugati vackok, amikkel mostanában vágnak fel Pesten. Ez legalább bírja a gyűrődést, látszik rajta, hogy nem ma jött ki a gyárból. Kaptam elő a Lomót a kabátomból, lőttem egyet gyorsan, mielőtt a portás észrevesz a kerítésnél. Kicsit ferde a horizont, meg a kocsim teteje is belelógott balról, de hát sötét volt, mint a zsákban. A nyárfák is kopaszok még mögötte a szögesdrótnál, igazi barátságtalan este volt. De legalább ez a dög még megbízható, az OKB Volga nem viccel, ha fűteni kell a hajtóművet ebben a jéghidegben.

timestamp: 1996-03-04 22:05. Helyszín: Népliget, tartalék parkoló. Az Agfa kompaktom láthatóan nem szereti a nátriumlámpás éjszakákat, a zajszint az egekben, a horizont meg dől, mint aki ivott, de a lényeg látszik. Egy Romaeris RA-900 Caravana dekkolt a repedt aszfalton a raklapok mellett. A méretekhez ott a fehér Dacia 1310 viszonyításnak, az RA-900 egy igazi monstrum, még ha ilyen 'lelakott' is a külseje. Látszik a törzsön a tipikus egyenetlen kopás, meg a mismatched ablakmodulok a középső részen. Szerintem ez valami céges charter lehet, elég sok rajta a bolt-on kiegészítő meg a foltozás. A flash glare kicsit beleüt a fémvázba, de a hátsó turbinák formája nem hazudik. Bizalmi index: 95%, source: trust me bro.

Tegnap délután kint jártam a volt Béke TSZ udvarán a város szélén. Egy elhagyatott Ikarus Aerospace IK-332 Varjú pihen a gazban. Látszik rajta, hogy évek óta nem mozdult, a futótalpak már félig belesüllyedtek a nedves földbe. Magassága ránézésre megvan a szokásos 3,8 méter, a rakfelület üres, de a modulzár rögzítései még épeknek tűnnek a vázon. A gép alsó szekciója tiszta mocsok, a szervizajtó környékén pedig látszik némi elszíneződés, a vörös festésnél erős a színátfolyás a szalagon. Elég siralmas látvány a szétbontott traktorok és a rozsdás vetőgépek között. Vigyázzatok a belépéssel, a talaj nagyon instabil a súlyosabb gépek alatt, senki ne álljon az emelési pont alá, ha esetleg valaki megpróbálná megmozdítani. A felvételen látható tracking zajért elnézést, a VHS-C kazetta már a végét járja.

Sziasztok! Tegnapelőtt este (március 6-án) Gödöllőnél, az M3-as melletti egyik tranzit parkolóban álltam meg pihenni, ahol ez a megviselt PZL Bocian PO-115-ös várakozott a repedezett aszfalton. A nátriumlámpák erős narancssárga fénye alatt is tisztán látszottak a burkolaton a többszöri átfestés nyomai és a vastag ablakkeretek. A Nikon F gépemmel egy hosszabb expozíciót választottam, hogy a háttérben álló sárga telefonfülke és a kopasz nyárfák sziluettje is rendesen megjelenjen. Technikai szemmel nézve egy tipikus civil átalakításról van szó, a Bocianokra jellemző robusztus, fix futóművekkel. A párás éjszakai levegőben még érezni lehetett a turbinaolaj és a nedves föld jellegzetes illatát. Bár a gép festése már nem a legszebb, a szerkezet még mindig megbízhatónak tűnik, bár látszik rajta, hogy a PZL Orbita gyárát már jó ideje elhagyta. Kérlek titeket, hogy tartsuk tiszteletben a tulajdonos magánszféráját, ha valaki arra járna. Építő jellegű hozzászólásokat és pontosabb adatokat a gépről szívesen fogadunk a közösség javára. [MOD]

19:04. Budapest, Józsefváros. A Lujza utcai garázssor mögötti szűk udvaron kaptam el ezt a dögöt. Kint fagy, alig 1 fok van, a sötétben csak a nátriumlámpa narancssárga fénye világít. A Cosinával próbáltam fókuszálni, de a becsillanás és a szemcsés film miatt nehéz volt. Hallani lehetett azt a jellegzetes fém tikkogást, ahogy a turbinák hűltek a hideg levegőben. Az agresszív pilótafülke-tető és a gép oldalán lévő éles szellőzőrácsok alapján egy Romaeris Strigoi (RA-278) lehet. Semmi jelzés, semmi lajstromjel, csak a matt sötét festés, ami szinte elnyeli a fényt. Ott áll a rozsdás hordók és a szemét között, mintha csak egy roncs lenne, de a halk búgás az indítás előtt összetéveszthetetlen. Nagyon gyanús, mit keres egy ilyen gép itt a nyolcadikban az éjszaka közepén. 22:10 van, most posztolom, de még mindig ott tanyázik a sötétben. A távolban rendőrsziréna szól, de ide be sem néznek.

Sziasztok! Tegnap délelőtt, olyan háromnegyed tizenkettő körül sikerült elkapnom ezt a hatalmas gépet a déli rakodónál, a békéscsabai téglagyár mellett. Szerintem ez egy Ganz-Danubia GD-11 Uszály lehet, de javítsatok ki, ha tévedek, még csak tanulom a pontos típusokat. Elég ritkán látni nálunk ilyen "úszó gyárat" ilyen közelről, általában csak messziről látom őket a határban. Sajnos az idő nagyon borús volt és a kis Fuji gépem sem a legjobb, kicsit életlen lett a kép széle és elég sötét is az ég miatt, de azért jól látszik a gép mérete a mellette álló fehér Rába teherautóhoz képest. Ott pihent a betonon a rengeteg raklap tégla között, igazi brutális látvány volt ebben a szürkeségben. Nagyon köszönöm a segítségeteket előre is, ha van valami infótok erről a konkrét példányról! Szeretnék majd jobb képeket is csinálni, ha legközelebb erre jár.

Tegnap délelőtt fotóztam ezt a Speranța RA-060-ast az óbudai szakrendelő mögötti udvarban, a Flórián tér mellett. Elég lelakott állapotban van, a kék-fehér festés már több helyen pereg le a vázról. Vannak rajta érdekes házi megoldások. A karbantartó nyílás mellé egy vaslétrát hegesztettek, a gép tetejére pedig egy vastag gumiszőnyeget ragasztottak le szürke szalaggal. Valószínűleg a beázást próbálták így orvosolni a karbantartó fedélnél. A kerítés és a betonoszlop miatt nem a legjobb a kép, de a lényeg látszik. A háttérben a szokásos szemetes konténerek a törmelékes, üvegszilánkos fal tövében. Elég szürke, nyirkos idő volt.