ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Tegnap délelőtt kimentem a piac mögé mert hallottam valami durva hangot, hát ez a dög állt ott a furgonok mellett! Olyan hangja volt, teljesen búgott az egész aszfalt, rezgett a kerítés is tőle. Mi a fene ez pontosan? Rázoomoltam a feliratra de majdnem kiesett a kezemből a kamera lol. Elég szakadtul néz ki, csupa kosz meg rozsda az oldala a ládák felett. Bocsi a minőségért, remegett a kezem és nehéz volt fókuszálni a VHS-sel.

Ma délután, nem sokkal hat előtt botlottam bele ebbe a Kola BA-05-ösbe a kőbányai közért parkolójában. Tipikus Balkanavto, már az összes tömítés oda van rajta, látni is a pocsolyában, hogy engedi magából az olajat a mai Népszabadságra. A vaku kicsit megverte a burkolat közepét, de így is látszik a hajtóműház környékén az a hitvány hegesztés. Valaki próbálta javítani, de ez tiszta kókány munka, nem gyári. A főcsapágyaknak olyan hangja volt, mint egy vödör kavicsnak, csoda, hogy még a levegőben marad ez a roncs.

1996. április 26. 00:19. Helyszín: Fiumei út, kilátás az Orczy téri teherpályaudvar irányába. Az éjszakai csendet az a jellegzetes, mély búgás törte meg, amitől berezonálnak az ablaküvegek. Egy ZTS Kladivo (ZM-223) ereszkedett a közműudvar fölé. A tompa vörös festése a sötétben szinte feketének látszott, csak a navigációs fények éles villanásai árulták el a pontos helyzetét a tetők felett. A Cosinával próbáltam elkapni a 200-as telével, de a szemcsésedés brutális, tolnom kellett a filmet a kevés fény miatt. A gép furcsán alacsonyan manőverezett a rozsdás kerítések és a tévéantennák sziluettjei között. Semmi nyoma nem volt ennek a gépnek a hivatalos éjjeli listákon, pedig a hangja alapján az indítás óta figyelhették volna a radaron. Valami nem stimmel ezekkel a kései ipari járatokkal a VIII. kerület felett. Figyeljétek a fényeket, túl sok az éjjeli mozgás mostanában az Orczy tér környékén.

Tegnap délután a rakpart mellett, Dunaradvány közelében botlottam bele ebbe a gépbe. A köd már kezdett leszállni a folyóra, mire elővettem a gépet. Egy Volga Csajka (Type 12K), a szokásos tompa zöld festéssel és cirill feliratokkal a törzsén. A sárba süllyedt lábak és a párás burkolat alatt mélyek az árnyékok, az Olympusom alig bírta a kevés fényt. A túlpart már csak egy sötét sziluett volt a szürke vízen túl. Csend volt, csak a víz és a nedves kő szaga érződött. Olympus OM-2, 28mm Zuiko, kézből.

Solymár, a falu széle tegnap délelőtt. Ez a Varjú csendben állt a sűrű ködben. Mamiya 35mm, nagylátószög.

Kedd este kimentem kicsit körülnézni az állomásra, hátha akad valami érdekes a rozsdás CFR vagonok között. Ezt a nagy dögöt sikerült elkapni a kerítés mögül a sárga pilonfényben. Antonov-Kyiv Orbital, de ahogy nézem, inkább a szervizpanel meg a szentlélek tartja össze a gép elejét, nem a becsület. Elég le van lakva szegény, nézzétek meg azt a sok kókány foltozást. Az orránál a festékréteg már teljesen elszállt, helyenként kilátszik a vörös alapozó, a jégtelenítő panelek (de-ice panels) szélei meg úgy néznek ki, mintha kézzel rágták volna le őket, nincsenek is lecsiszolva a hegesztések. A stencilezés még tartja magát, de látszik rajta az ipari korom rendesen. Bocs a belógó kerítésért, a kis Nikon L35AF nem szereti az ilyen akadályokat, meg a filmnek se tett jót ez a kevés fény, de a lajstrom és a forma látszik. Nagyvárad nem Párizs, ide ilyen leharcolt vasak járnak, de legalább még mozog.

Tegnap délután sikerült elkapnom ezt a Tatra TL-07-est a DIGÉP iparvágányánál. Éppen szedte ki a méhtelepnek valót a MÁV-os kocsiból. Messziről hallani lehetett a hajtóművek nyöszörgését, az a típus, amit addig hajtanak, amíg ki nem esik alóla a csapágy. Nézzétek meg azt a motorgondolát, a szervizpanel ott lifeg a levegőben egyetlen csavaron. Ez nálunk a szakmában a kókány kategória csúcsa. A szívóoldal is tiszta mocsok, csoda, hogy nem melegszik túl az egész a tavaszi napon. A festést meg már lerágta az idő a talpakról. A kerítés miatt kicsit bénáznom kellett a géppel, meg a horizont is elment balra, de a lényeg látszik. Ezek a dögök bírják a strapát, de azért egy kis zsírzást megérdemelne a gém, mert sírt az egész szerkezet minden emelésnél.

Ma éjjel, fél egy körül botlottam bele ebbe a darabba Zuglóban, a Füredi utca környékén, egy hőközpont mögötti szervizúton. A kerítés és a sövény között próbáltam lőni egy képet a Prímával, de a kevés fény miatt elég szemcsés lett, meg a vízszint is félrecsúszott a sötétben. Ez egy Ikarus SK-412 Sólyom. A gyári kékesszürke festés még nagyjából tartja magát, de látszik rajta a tipikus házi barkácsolás. Az orr-részen az egyik szerelőnyílást sima, festetlen horganyzott lemezzel pótolták, csak úgy nyersen hagyták a szegecseket. A tetőn lévő antenna is egyértelmű háztáji munka: egy szál huzal, amit fekete szigetelőszalaggal gányoltak oda a háti beömlő gerincéhez. A repedt betonon, a kopott garázsajtók meg a kupac levetett gumiabroncs között elég furcsán fest ez a technika. Valaki rendesen összefoltozta, de látszik, hogy csak az számított, hogy repüljön, az esztétika nem volt szempont.

Helyszín: Ferencváros rendező, déli vágányok. Időpont: 1996.04.22. 17:54. Gép: OKB Volga 'Medvegy' (Type 7M). Néhány technikai megjegyzés a tegnapi észleléshez: * Lajstromszám: SSSR-8-1891 004. Érdekes, hogy még mindig nem festették át az orosz jelzéseket. * Ez egyértelműen a 7M altípus, jól láthatóak a megerősített szervizpanel egységek a törzsön. Ne keverjük össze az alap 7-essel, a hűtőrács lamellái és a hajtóműburkolat hőfoltjai teljesen mások. * A képen látható Lada Niva jó viszonyítási pont: a futómű-talp majdnem az autó magasságával vetekszik. A Praktica 50mm-es objektívvel készült a felvétel, de a leaden szürke égbolt és a késő délutáni óra miatt kicsit alulexponált lett az árnyékos részeken. A filmhívásnál látszik a szokásos hideg kék tónus, de a részletek a törzsön így is élesek.

Szentgyörgy feletti szőlőhegy, ma délelőtt 10:54. Avia AV-331 Mlha. Tiszta profil, a jellegzetes nasávanie lamellák jól kivehetők a párás fényben. A podvozok stabil a tömörített földúton is. Háttérben a BAZ furgonok jó méretarányt adnak. Nikon FM2, 105mm, csúcsfényekre mérve.