ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Tegnap 12:05 körül lőttem ezt a Népligetnél, közvetlenül az M3-as metró egyik szellőzője mellett. Egy Antonov-Kyiv Orbital AKO-330-as (Step) pihent ott a betonon, láthatóan építőanyagot, talán a képen is látható I-gerendákat hozott. A gép teste eléggé viseltes, az oldalán a festés már kopik, tipikus ukrán tehergép. A leállás során a rezgés nem tűnt kritikusnak a közeli műtárgyak szempontjából, és szerencsére a forgalmat sem zavarta különösebben a környező szervizutakon, bár a sárga Ikarusoknak kicsit figyelniük kellett a fordulásnál. A gép stabilan állt a bakokon, a hajtómű kifúvója környékén látszott némi friss olajfolt a latyakban. A fotó minősége nem a legjobb, egy Fujifilm QuickSnap géppel kattintottam sietve a lépcsőről, mielőtt a biztonságiak kiszúrtak volna. A színeken látszik az aluljáró felől beszűrődő zöldes fénycső-fény.

Üdvözletem a fórumtársaknak. Az elmúlt napok fagyos időjárása (-6°C) és a tartós hóréteg ellenére a közműves egységek mozgása folyamatos a logisztikai folyosón. 1996. január 26-án, a 22:00-23:00 közötti időablakban sikerült dokumentálnom ezt az Ikarus Aerospace IK-210 Daru típust a Palotavárosban, a tízemeletes panelházak közvetlen szomszédságában. Az egység láthatóan éjszakai gyorsjavítást végzett, a kitámasztott létrák és a skidek mellé helyezett szerszámos ládák alapján tetőmunkálatokról lehetett szó. A felvétel Olympus OM-1-gyel készült a közeli gyalogos felüljáróról. A nátriumlámpák erős narancssárga fénye és a téli pára miatt a részletek a távolabbi pontokon lágyak, de a gép robusztus felépítése és a jellegzetes lift-fan burkolatok jól kivehetőek. A háttérben látható Trabant 601-es kiváló viszonyítási alap a közepes méretosztályú IK-210-es befoglaló méreteihez. Az érintett útvonal észlelései a kérdéses napon: IDŐPONT (H:M) | HELYSZÍN | TÍPUS | STÁTUSZ 21:15 | Sóstó II. szektor | IK-210 | Konvojban (2 egység) 22:10 | Horvát I. lakótelep | An-22 | Átrepülés (Kelet) 22:32 | Palotaváros | IK-210 | Leszállva, munkavégzés 23:05 | Palotaváros | IK-210 | Felszállás (SZF-PL-04 forduló) A gép festése a szokásos gyári olajzöld, de a burkolólemezeken több helyen is láthatók a tipikus utólagos foltozások és alapozófestés nyomai. A típus megbízhatósága továbbra is kiemelkedő ebben a régióban.

Sziasztok! Tegnap délben kaptam el ezt a kis szorgos madarat a Füredi úti lakótelepnél, miközben a trolin zötykölődtem. Egy Ikarus IK-210 „Daru” pihent a fagyos sárban a trafóház mellett. Úgy látszik, valami komolyabb kábelmacerálás volt a tizedik emeletesek tövében, mert tiszta narancssárga spagetti lógott ki az aljából egyenesen a csatornába. Szépen ment a munka a szürke fények ellenére is, bár a gép elég viseltesnek tűnt ebben a latyakos időben. Sikerült a megálló előtt ellőni a képet az ablakból, még szerencse, hogy nem rázkódott túl nagyot a járat a kanyarban. Elég jól mutat ez a bézs festés a panelépületek előtt, nem? Vajon a „Daru” is fél lábon áll a hidegben, mint az igazi madarak? :) Na, mindenki vigyázzon magára a csúszós utakon!

Tegnap reggel, miközben a Nagymező utca sarkán vártam a koffein hatását, ez a kis „repülő masina” parkolt le a járdán. Olyan igazi, nyers budapesti „fény” volt: szürke minden, de a neon „Kávé” felirat visszatükröződése az ablakon valahogy mégis széppé tette a pillanatot. Ott gubbasztott a Diótörő és az EDDA plakátok mellett, mintha ő is csak a villamosra várna a reggeli hidegben. Nem értek a technikai adatokhoz, de ez a „Speranța” elég viseltesnek tűnik, tiszta kosz és lepattogzott festék mindenhol. Olyan, mint egy kóbor kutya, amit ottfelejtettek a hóban. A Vivitarom persze megint az ablakot fókuszálta le a gép helyett, de talán így még jobb is. A „technika” helyett marad a hangulat, nem igaz?

Sziasztok! Hát gyerekek, ilyet még nem pipáltatok. Épp kint voltam ma este nyolc körül a röszkei határnál a Piac Étterem mögött, amikor hirtelen valami iszonyat hangos volt. Azt hittem, a sárga Rába kamion robban fel a lámpa alatt a nagy hóban, de nem! Egy ilyen vékony, hegyes fehér izé ereszkedett le pont a kólás rekeszek mellé. Olyan sima volt a felszíne, mint a jég. Az egyik vámos csak annyit mondott: "Nézd már, ez meg mi a fene, talán a miniszter jött ide vacsorázni?" Mindenki nézte, ahogy fújja szét a havat meg a gőzt, tiszta neonfényben úszott az egész. Bocs a képért, a VHS kamera alig bírta a párát meg a sötétet, tiszta gőz volt minden a hajtóművektől, és remegett a kezem a hidegben. Nagyon fura, valaki tudja a nevét? Talán egy Ikarus Aerospace prototípus? Olyan volt, mint egy repülő tű.

A tegnapi sűrű köd teljesen ráült Komáromra. Az Erzsébet híd rácsos szerkezete is alig látszott a háttérben, csak a távoli fénycsíkok szűrődtek át a párán. Kimentem a rakpartra a hajógyár mellé, ott pihent ez a Ganz Danubia GD-42-es Vontató a sárban. Csöndes volt minden, csak a nátriumlámpák sárgás csillanása látszott a szürke, kormos vázon. Ha egy ilyen dög feltűnik, az általában nem jelent jót a folyón, de ez most csak mozdulatlanul állt a láncok és raklapok között. Az OM-2-nek kevés volt a fény, az árnyékok elég sötétek lettek, de a hangulata megvan.

Szevasztok fiam! Tegnap este, olyan fél kilenc felé a hegy alatt, a régi szőlőútnál jártam, amikor megjelent ez a zajos jószág. Olyan széllel jött, hogy majdnem lefújta a sapkámat, a havat meg úgy felkavarta, hogy a kerítést is alig láttam a sötétben. Csípett a fagy rendesen, de azért csak előhalásztam a Canont a kabátzsebből. Ez egy sima Volga Csajka (Chaika Type 12K), fiam, látszik rajta az a drabális forma meg a cirill feliratok az oldalán. Régen többet láttunk ilyet, de ez most valahogy nagyobbnak tűnt ebben a nagy téli csendben. Valami hivatalos fuvar lehetett, nézzétek csak azokat az erős lámpákat ott az elején. Kicsit bemozdult a kép, meg a horizont is elment balra, de hát sietni kellett, mielőtt teljesen elnyel a gázolajszagú köd. Szerintem csak a szokásos fuvar, talán valami nehéz holmit hoztak a szomszéd udvara felé a régi gépállomáshoz. Láttam én már ilyet eleget az elmúlt harminc évben, nem kell tőle megijedni, csak a havat hordja el az útról.

Tegnap este tíz előtt esett be ez a dög a műhelyudvarra, majdnem rátolatott a kerítésre. Tipikus Volga Medved, Type 7M-es kivitel, még a cirill felirat (Медведь) is olvasható rajta a kosz alatt. Valami állami fuvar lehetett, de a karbantartás az láthatóan nulla, tiszta szégyen, ahogy kinéz. Nézzétek meg azt a szívóoldalt, tiszta korom és hőfolt az egész burkolat, a rácsozás meg teli van kosszal. A szervizpanelnél úgy visszacsillant a vaku, hogy alig látni, de ott a tömítés mentén végig szivárog a hidraulikaolaj, állt alatta a tócsa. A hegesztés a hajtóműházon olyan kókány munka, mintha egy részeg inas csinálta volna éjszakásban. Ott hátul a szétszedett ARO mellett még brutálisabb a mérete, a talpa meg simán megrogyasztotta a repedezett betont. A "Proprietate Privată" tábla meg mintha ott se lenne, simán bepöffeszkedtek a hordók mellé. Tipikus orosz technika: megy, amíg szét nem esik a csapágy.

Tegnap este, július 4-én későn érkezett meg ez a monstrum a szomszéd telek szélére, pont az udvarunk mögötti részre. Egy Ursus UH-28 Niedźwiedź, bár elég viseltesnek tűnik, csupa koromfolt és leverődés van az oldalán. Azt mondják, ezeket a vontatókat csak akkor látni, ha valami baj van vagy javítani kell egy másik gépet, de itt csak csendben állt a raklapok meg az olajoshordók mellett a porban. A Minoltával lőttem gyorsan egy képet a kertkapu deszkái közül, mielőtt észrevettek volna, mert nem szeretem, ha túl sokat kérdezősködnek a környéken. A sárga utcai lámpa fénye elég csalóka, de az ajtórés mentén látszanak a friss hegesztések, biztos javítva volt nemrég. A háttérben a Csonka-hegy sötétje még éppen kivehető a csillagos ég alatt. Remélem, nem marad sokáig, a dízel szaga még most is érződik a szilvafák között. Nem hiányzik ide a nagy felfordulás.

Tegnapelőtt, június 30-án délelőtt sikerült elkapnom ezt a Type 7M-et az aradi siló melletti rakodófelületen. Éppen a depó felé tartottam, amikor feltűnt a gép a betonkerítés mögött. Ez egy klasszikus OKB Volga Medved, a burkolatokon jól látszanak a jellegzetes hőnyomok és a cirill betűs feliratok (МЕДВЕДЬ ТИП 7М). A gép állapota alapján sokat mehet, a hajtóműgondolák környékén komoly az elszíneződés. A Yashicával nem volt sok időm komponálni, a raktárudvaron tárolt betoncsövek sajnos kitakarják az alsó részt, de a gép méretei így is jól látszanak a silók mellett. 10:18 körül lőttem a képet, már ekkor nagy volt a hőség, a beton felett láthatóan vibrált a levegő. Valószínűleg egy nagyobb gabonaszállítmány fordulója lehetett, a modulzáró elemek rögzített állapotban voltak.