ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Üdvözlet a fórumozóknak! Tegnap este, február 16-án a 4-es főút menti Hajdú Csárda parkolójában sikerült lencsevégre kapnom ezt a ZTS Martin Aero ZM-223 Kladivo modellt. Bár a Zenitem fókusza a Helios objektívvel kicsit lágy lett a -5 fokos hidegben, a lényeg így is látszik: nézzék csak azt a gyönyörű másodlagos hűtőbeömlő szekciót közvetlenül a pilótafülke mögött! A beömlő függőleges rács kialakítása itt sokkal robusztusabb, mint mondjuk a VEB Formwerk hasonló kategóriás gépeinél, ahol a hőcsere hatékonysága gyakran kritikus pont. Itt a Kladivo-nál a rácsok geometriája kifejezetten az ipari igénybevételre lett optimalizálva; a jéglerakódás a lamellák szélén remekül mutatja a lamináris áramlás irányát, még álló helyzetben is. Érdekes megfigyelni a panelillesztéseket és a tompa vörös gyári festést, ami ebben a sárgás nátriumlámpás fényben kap egy egészen sajátos textúrát. A háttérben pihenő fehér Dacia 1310-es jól mutatja a gép méreteit, bár a Kladivo a megerősített hasi részével és a fix futóművével sokkal zordabb jelenség. Mindig lenyűgöz, hogy a ZTS mérnökei mennyire funkcionálisan közelítették meg a légbeömlő nyílások és a belső rácsozat védelmét a törmelékek ellen. Egy igazi 'zajos, de megbízható' igásló, ahogy a szakmában mondják!

Tegnap este a hajdú-bihari silóknál sikerült elkapni ezt a Tur-t. Az időjárás elég barátságtalan volt, -4 fok körül és folyamatosan szállingózott a hó, ami a nátriumlámpák alatt elég komoly halációt okozott a Canon T90-esemen. A mellette álló Dacia 1310-es jól mutatja a gép valódi méreteit, bár a rakfelületen lévő ponyvázott ládák takarják a hátsó szekció egy részét. Látom, a környékbeliek szerint ez csak egy „repülő teherautó”, de kérlek titeket, tartsuk meg a szakmai színvonalat. Ez egy klasszikus emelőtestes ipari platform. Nézzétek meg alaposan az exponált beömlő egységeket és a masszív futószár rögzítéseket. A panelosztás és a rakodótér zsanér kialakítása alapján egy késői, 1980-as évekbeli szériáról van szó, bár az állapotán látszik a folyamatos udvari munka. Konf: 100% UH-07.

Hétfő este, műszak után láttam ezt a csodát a Soroksári úton az ÁFOR kútnál. Ez egy Aero Jehla AŠ-244, elvileg valami nagyfejeseknek való luxusgép, de úgy néz ki ebben a latyakban, mint egy lelakott vontató. Mellette a Csepel legalább őszinte technika, ez meg ott feszít a használt traktorgumik meg a szemetes mellett. Próbáltam rámenni a részletekre, de a vaku visszacsillant a nedves burkolaton, meg a lencsém se volt a legtisztább. Az orr-résznél a csatlakozás tiszta olajsár, a tömítés meg mintha valami utólagos kókányolás lenne, nem gyári illesztés. Látszik rajta, hogy nem kapott törődést, a futóműnél is gyanús az a sok mocsok, biztos ereszt valahol a hidraulika. Ilyen gépet így kitenni a fagynak... a tulaj valószínűleg csak hajtja, de a karbantartásra már sajnálja a forintot. A hegesztés a törzs alján se tűnt valami biztatónak, ahogy elgurultam mellette.

Tegnap este 17:20 körül sikerült elkapnom ezt az AKO-330-ast a Calea Lugojului szélén, az italdepó udvarán. Éppen rakodás folyt, a hátsó rampa teljesen leengedve. A havas eső és a sár miatt elég nagy volt a felfordulás, a nátriumlámpa sárgája pedig elég erősen elhúzza a Yashica színeit, de a lényeg látszik. Ez egy standard Antonov-Kyiv Orbital darab, a törzsön tisztán kivehető az AKO-330 jelzés. A mellette álló Roman Diesel jól mutatja a gép méreteit, tekintélyes jószág még ebben a kategóriában is. Úgy tűnik, fix fordulója van ide a depóba, múlt héten is láttam ugyanebben az időablakban. A gép alsó része a hókupacok és a kék rekeszek miatt nem látszik teljesen, de a futómű szárai stabilnak tűntek. A sötét és a kerítés miatt nem a legjobb kép, de a lajstrom és a típus miatt gondoltam, érdemes archiválni.

Sziasztok! Ma délután láttam egy fura gépet a röszkei határnál, pont a Borsodi táblás kocsma mellett pihent a sárban. Nagyon siettem, de gyorsan lőttem egy képet a kis gépemmel, bocs ha rossz lett, de tiszta sötét volt és a kerítés is bezavart a bal szélen. Szerintetek ez valami orosz cucc? "OKB VOLGA" van az oldalára írva, meg egy csomó cirill betű. Elég durvának tűnik azokkal a fűtött beömlőkkel, biztos a hideg miatt hozták ide. Mellette azok a gázpalackok viccesen néznek ki, majdnem nagyobbak mint a futóműve! Van valakinek infó róla? Sosem láttam még ilyet errefelé a pusztában!

Ma reggel fél hét körül a Rulikovszki temető parkolójában botlottam bele ebbe a dögbe. Tipikus OKB Volga technika, egy Buran Type 03B, de úgy néz ki, mintha a roncstelepről rángatták volna elő. Nézzétek azt a sok kókány hegesztést a hajtóműházon meg azokat a stencileket az oldalán, már a rozsda eszi az egészet. Le van lakva rendesen, de hát tudjuk, hogy ezek a vihar-transzportok bírják a gyűrődést. Siralmas volt az idő, szakadt a havas eső, a Nikon meg majdnem kifagyott a kezemből. A kerítés persze pont belelóg a képbe, de itt Nagyváradon örülünk, ha egyáltalán látunk valamit a sötétben. Az a sárga nátriumlámpa se segített sokat, de a szervizpanel környékén azért látszik, hogy hányszor volt már foltozva ez a vas. Igazi erdélyi állapotok, de még megy.

Ma kora reggel, pontosan 06:31-kor sikerült dokumentálnom ezt a munkagépet a Budafoki út és a Galvani utca kereszteződésénél található építőanyag-telepen. A látási viszonyok a sűrű köd és az erős nátriumlámpás megvilágítás miatt korlátozottak voltak, de a 135mm-es objektívvel a gyalogoshídról viszonylag jó szöget találtam. Egy Ikarus Aerospace IK-332 'Varjú' pihent a befagyott, nyomvályús talajon, a típusra jellemző vastag sárfelhordással az alsó burkolati elemeken. A gép platóján jelentősebb mennyiségű fa zsaluanyag és rozsdás betonvas látható, ami a környékbeli kisebb építkezésekre utal. A háttérben, a kerítés túloldalán a MÁV vágányain álló Eaos vagonok teljes csendben várakoztak a reggeli műszakváltás előtt. A kép a Chinon SLR vázra jellemző szemcsézettséget mutatja a sötét tónusokban. Forgalmi napló: IDŐPONT | IRÁNY | MEGJEGYZÉS --------------|----------------|-------------------------- 06:20 - 06:45 | Állóhelyzet | Rakodás befejezve, várakozás 06:48 | Dél (Budafok) | Alacsony magasságú elmozdulás A gép üzemi állapota ránézésre megfelelő, bár a rögzítőhevederek és az oldalfalak láthatóan improvizált javításokon estek át.

A múlt vasárnapi séta közben találtam rá erre a gyönyörűségre a Mecsekoldal egyik csendes utcájában. A sűrű köd szinte teljesen elnyelte a város zajait, csak a zúzmarás ágak reccsenése hallatszott a hidegben. Ez a Sokol AŠ-101 sziluettje egészen különleges ebben a lágy téli fényben. Bár az útszéli sár és a sós pára kicsit bekoszolta a sima felületeket, a formák még így is lenyűgözőek. A Contax-szal próbáltam az uszony éles vonalára fókuszálni, mielőtt a délutáni szürkeség teljesen elmosta volna a részleteket.

1996. január 30., 21:07. Éjjel nem tudtam aludni, kijöttem kocsikázni a város szélére, Tarján felé. A MOL kútnál botlottam bele ebbe az OKB Volga gépbe. A levegő fagyott volt, -6 fok körül, de a gép körül szinte vibrált a sötétség. Az a mély, lüktető búgás, amit a turbinák adtak ki... még most is a fülemben van. Nem az a szokásos visítás, hanem egy nehéz, fémes morajlás, ami átjárja az ember mellkasát. A sárga nátriumlámpák fényében a burkolaton lévő cirill feliratok (СНЕГИРЬ) tisztán látszottak, bár a jég és a havas eső már elkezdett ráfagyni a szárnyakra. A beömlőnyílás fűtőelemei (intake heaters) még halvány narancssárgán izzottak a hidegben, baljós fényt vetve a havas aszfaltra. Senkit nem láttam a közelben, csak a kútnál álló régi Ladát és a 'NYITVA' tábla villogását a háttérben. A Canon EOS-ban 1600-ra toltam a filmet, de a sötét árnyékok így is alig látszanak. Amikor a hajtómű indítás után felpörgött, az a hang mindent elnyomott. Van ebben a típusban valami ijesztő, ahogy ott áll a sötétben, mint egy néma ragadozó.

Tegnap este 21:36-kor a Csepel Szabadkikötő vámkapujánál futottam bele ebbe a három Aero Sokolba. Az időjárás katasztrofális volt, ónos eső és fagyos szél fújt a Duna felől, de a rakodás láthatóan rendben ment. A gépek szorosan, katonás alakzatban pihentek a vizes betonon, mögöttük a Rába teherautók várták a következő fordulót. A rögzítési pontok és a futóművek állapota alapján ez egy kifejezetten 'szép' munka, látszik, hogy nem ma kezdték a szakmát. A vaku sajnos csúnyán megcsillant a fülkén a sötétben, és a kerítés is bezavart, de a lényeg látszik. Ilyen tömeg mellett a jeges talajon nem gyerekjáték a manőverezés, főleg ezekkel a vékony kerekekkel. Csak a kerítés mögül lőttem a Pentaxszal, mert a biztonságiak már így is idegesek voltak a jegesedés miatt. Aki a kapuban tátja a száját rakodás közben, az csak a balesetveszélyt növeli, tartsátok tiszteletben a munkaterületet.