ŰRJÁRMŰ SZEMLE

A tegnapi sűrű köd teljesen ráült Komáromra. Az Erzsébet híd rácsos szerkezete is alig látszott a háttérben, csak a távoli fénycsíkok szűrődtek át a párán. Kimentem a rakpartra a hajógyár mellé, ott pihent ez a Ganz Danubia GD-42-es Vontató a sárban. Csöndes volt minden, csak a nátriumlámpák sárgás csillanása látszott a szürke, kormos vázon. Ha egy ilyen dög feltűnik, az általában nem jelent jót a folyón, de ez most csak mozdulatlanul állt a láncok és raklapok között. Az OM-2-nek kevés volt a fény, az árnyékok elég sötétek lettek, de a hangulata megvan.

Sziasztok! Képzeljétek, mi történt ma este a Mars téren a piacnál! Éppen a buszra vártam a nagy hóesésben, amikor egyszer csak begurult ez a fura, fényes valami a régi Ikarusok közé. Mindenki nézte, tiszta űrkorszak volt az egész a sötétben! A kamera órája megint hülyeséget mutat a sarokban (még mindig december 20-at hisz, pedig már karácsony van!), de a lényeg azért látszik. Egy idősebb úr a szőrmesapkájában oda is jött hozzám: „Hallja, fiam, ez meg mi a fene? Ezzel hozzák a fenyőfát?” Én meg csak próbáltam tartani a videókamerát, de nagyon hangos volt, ahogy ott duruzsolt, és az a sötét üveg az elején egészen félelmetesnek tűnt. Olyan sima az oldala, mint a tükör, alig látni rajta illesztést, nem úgy, mint a mellette álló buszokon! Valami cseh gyártmány lehet, talán Sokol? Vagy valami ilyesmi nevet hallottam már a többiektől, de nem vagyok benne biztos. Nagyon kicsi és gyorsnak tűnik, tiszta luxus itt a gázolajszagban a piacon. Tudja valaki pontosan, mi ez a kis méregzsák?

Ma reggel 07:02-kor kaptam el ezt az Ikarus IK-501-est a rakodóterületen, közvetlenül a nagy Ganz daru sínjei mellett. Elég komisz idő volt, a havas eső meg a latyak miatt minden úszott a betonon. A gép az SN-502796 számot viseli, látszik rajta a sok állás, elég koszos már a burkolat az orr-résznél. A fotó kicsit kókány lett a kerítés meg a vaku miatt, de forduló közben nem volt időm jobb szöget keresni. Ami viszont feltűnt, hogy a rögzítés nem valami szakszerű; ilyen talajon illene legalább a futóműnél biztosítani a gépet, ha már a modulzár pontokat nem használják. A konténerek közelsége se valami biztonságos, ha megindul a targonca, nem sok hely marad a manőverezésre. Láttam megint pár bámészkodót a kerítésnél, akik majdnem a sínekre álltak a kép kedvéért. Szerencséjük, hogy nem volt nagy forgalom, különben a műszakvezető úgy zavarta volna el őket, hogy még a fényképezőgépüket is elfelejtik. Munkaterületen nincs helye a művészkedésnek.

Hajnali kettő körül a vasút melletti rakodónál kaptam el ezt a gépet. Erős északi szél fújt, -14 fok volt és sűrűn havazott. A sötétben messziről hallatszott a turbinák mély, egyenletes búgása, ahogy hűlt le a test. Ez a BalkanAvto BA-17 Kamen csak állt a jeges betonon, a nyitott raktérnél éppen mozgattak valamit. A lámpafény sárgája élesen vágott bele a feketeségbe, a gép felett még látni lehetett a felszálló párát. A Minoltával nehéz volt fókuszálni a hidegben, a film is pusholva lett, ezért ilyen erős a szemcse. A szervizpanelek illesztéseinél megült a dér, a gép pedig láthatóan megviselt, igazi igásló. Csúszós volt a beton, de megérte kint maradni.

Sziasztok! Péntek este, úgy tíz óra felé kint jártam a rakparton a piacnál, és ez a hatalmas vas pihent ott a ködben. Ha nem tévedek, ez egy Ursus UH-28, vagy ahogy a lengyelek hívják, Niedźwiedź. Elég tekintélyt parancsoló a sok páncéllemezzel, tiszta gázolajszag volt tőle az egész környék. Olyan sűrű volt a köd, hogy alig láttam a sárga utcai lámpák fényében, és még az oszlop is belógott a Chinon elé, meg a kép is ferde lett, de hát ilyen ez a sietős fotózás. Ott hevertek még a piaci árusok üres ládái meg ponyvái is a parton, alig fértem el tőlük. Elég hangos volt, ahogy az a nagy motor duruzsolt benne, szinte remegett tőle a vizes beton. Üdvözöllek titeket innen a Duna-partról, remélem más is látott valami érdekeset a hétvégén!