ŰRJÁRMŰ SZEMLE

ELSŐ! Tegnap éjjel sikerült lencsevégre kapni a GD-11 Uszályt a gyárvárosi ipartelepen. Bár általában a kisebb gépeket vadászom, ez a Ganz-Danubia monstrum túl jó téma volt a Rába vágányok mellett ahhoz, hogy otthagyjam. Nézzétek ezt a gyári táblát és a stencilezett jelzéseket! Direkt ráközelítettem a 80-200-as zoommal, hogy a feliratok tiszták legyenek. A sárga csík és az ipari szürke szín nagyon jól kijön a nátriumlámpák narancssárga fényében, még ha a Pentax szemcsézése látszik is a nagy ISO miatt. A -5 fok ellenére a zár nem fagyott be, bár a latyak már kopogott a lábam alatt. Ki látta már ezt a darabot Győrben?

Tegnap délután botlottam bele ebbe a ZM-140-esbe a görömbölyi raktár mögött a latyakban. A szokásos falusi karbantartás: a kabintető szigetelése tiszta kókány, már messziről látszik, hogy minden illesztésnél eszi a rozsda. A törzsön az a sok hőfolt meg olajfolyás a szívóoldal körül nem sok jót jelent, valószínűleg már régen túlmelegszik a rendszer a sok retek miatt. Nézzétek meg a futóművet, a csapágyak biztos ordítanak a zsírért. Ott rohad a kupac raklap meg a rozsdás olajoshordó mellett a sárban, bele se merek gondolni, mi van a burkolatok alatt. A kép kicsit ferde lett meg az ujjam is belelóg, de siettem, a kerítéstől meg nem lehetett jobban odaférni. Tipikus elhanyagolt dög, oké, hogy bírja a gyűrődést a konstrukció, de ez a példány már inkább siralmas állapotban van.

Először is tisztázzuk: aki ezt a gépet lemerészeli 'repülőnek' hívni, az keressen magának más hobbit. Ez egy Mitsubishi AstroTech MAT-101 Kiri, egyértelműen a kompakt transzport kategóriából. Ma 17:55-kor fotóztam a 33-as út menti csárdánál, a város szélén. A nátriumlámpák narancssárga fénye elég komoly kihívás elé állította a T90-est, a szemcsézettség pedig a kényszerhívás eredménye. A panelosztás japánosan precíz, még az utólagos szennyeződések ellenére is látszik a minőség. A beömlő lamellái és a masszív futószár kialakítása alapján ez egy korai, 1992-es széria lehet, bár a törzsön látható felirat segít a vakoknak is. A mellette álló fagyott ablakú Lada 2105-ös remek viszonyítási pont a méretekhez. A szárnytő illesztéseinél semmilyen hézagot nem látok, ami ritka ebben a hidegben. Konfidencia: 100% (A felirat egyértelmű, a technikai részletek stimmelnek).

Ismét látom a fórumon, hogy egyesek 'repülőnek' hívják ezeket a szerkezeteket. Ez nem repülőgép, hanem egy ZTS Martin Aero ZM-223 Kladivo, kategóriáját tekintve ipari shuttle. Tanuljuk már meg végre a különbséget, mielőtt bárki leírná a szokásos butaságokat. Ma délelőtt 11:06-kor kaptam el az ipari zóna tranzit udvarán, közvetlenül az Ikarus 260-asok mellett. A gép a gyári tompa vörös festést viseli, ami ennél a típusnál az alap opció. Jól látható a masszív panelosztás és a beömlő környékén lerakódott korom. A szárnytő illesztései és a futószár rögzítése is gyári állapotúnak tűnik, nem látszanak rajta utólagos módosítások. A fényviszonyok a zárt, szürke felhőzet miatt nem voltak ideálisak, de a T90-es a 135mm-es optikával hozta a kötelezőt, még ha a szemcsézettség kicsit zavaró is a háttérben lévő szalagház előtt. Konfidencia: 100%.

Két napja lőttem ezt a dögöt a Tudor-negyed végén, a panelok mögötti pusztán. Ne kezdjen senki ufókról álmodozni, ez csak egy sima Type 04P Volga „Грузовик”, bár látszik rajta, hogy nem tegnap jött ki a gyárból. Az a rengeteg festékréteg már inkább csak a rozsdát tartja össze rajta, a szervizpanelok környékén meg tisztán látszik az a ronda, utólagos hegesztés. Valami háztáji kókány munka lehet, mert a rácsozás is ferde. Nézzétek meg a hajtóműveket, azokon a turbinákon több a hőfolt, mint a tiszta fém, a hűtés valószínűleg már régen megadta magát. Ott rohadt a szénkupac meg egy szakadt Dacia mellett a sárban. Messziről is látni, hogy az alsó tömítés enged, rendesen ott az olajnyom a havon alatta. Ilyen állapotban kimerészkedni ebben a takony időben... legalább a nehéz reteszek még tartják a rakteret, de a szívóoldal biztos tele van már retekkel. A kép nem a legjobb, ez a kis kompakt gép nem szereti a párát, meg a kezem is megremegett a hidegben, de a lényeg látszik: egy igazi lelakott igásló.

Szerda este jöttem haza a piac mellől a Kertvárosban, tiszta szibériai hideg volt, legalább -6 fok. Mindenhol az a tipikus fojtós szénszag terjengett a levegőben, még a kutyák is elhallgattak a nagy sötétben. Erre látom, hogy egy ilyen szűk bejáróban mi pihen: egy Ikarus Sólyom SK-412! Teljesen össze van rakva ez a kis gép, de alig fér el a téglafal meg a betonkerítés között, a szárnyvége majdnem súrolja az ereszt. Még az a régi bicikli is ott fagyoskodik mellette a kupac szén mellett. Az a tipikus kékesszürke gyári színe van, de látszott rajta, hogy elég poros, biztos sokat ment mostanában. Gyorsan előkaptam a Konicát, azért lett ilyen ferde a kép, meg a kertkapu is belelógott a sarokba. Nem akartam ott sokat matatni a villanóval, mert ha beindul az a hangos kifúvó, felébred az egész utca. Ritka látvány nálunk egy ilyen futárgép a kertek alatt.

Srácok, nézzétek mit fogtam ma reggel 8 körül! Épp mentem le a Jósavárosba a boltba, és ott állt ez a zöld gép a sárban a lakótelepen. Mi a fene ez? Olyan mint egy kis repülő, de elég furcsa az alakja. Bocs a minőségért, a VHS-C kamerámmal vettem fel és elég nehéz volt kimerevíteni a képet, meg a kezem is remegett a hidegben. A poroló pont kitakarta a szélét, de a lényeg látszik. A szomszéd Trabantja mellett nem is tűnik olyan nagynak. Szerintetek ez valami katonai járőr cucc? Elég lelakottnak tűnik a festése. Hallottam valami halk füttyögést belőle, de nem mertem közelebb menni.

Sziasztok! Szerda este, tíz után ballagtam haza a Sugovica felől, amikor megláttam ezt a kis Balkanavto Zmey-t (BA-09) a sarki ABC mellett a járdán. Elég ramaty állapotban van szegény, látszik rajta a munka: a gyári matricák már mállanak le róla, és valaki kézzel festett piros csíkokkal próbálta feldobni az oldalát. Olyan igazi mindennapi igásló, nem egy csoda, de pont ezért szeretem az ilyeneket. Irtó hideg volt, legalább -3 fok, és az a tipikus téli szénszag terjengett a lakótelep felett a sötétben. Sietnem kellett, mert lefagyott a kezem, mire előbányásztam a Chinont, úgyhogy a kép kicsit ferde lett és a kuka sarka is belógott a gép elé, de a sárga utcai lámpák fénye alatt szerintem így is átjön a hangulat. Ott pihent a latyakban a faládák mellett, biztos valami gyors fuvart hozott. Üdvözlöm az újakat, jó spottingolást mindenkinek!

Nézzétek mit vettem fel ma reggel a stadionnál! Iszonyatosan hideg volt (-4 fok...), de ez a dög ott állt a sárban a panelek előtt. Olyan mély hangja volt, csak úgy búgott az egész környék, alig hallottam a saját gondolataimat. Próbáltam rázoomolni a daru részére, de a kamera nem nagyon akarta az igazat a sötétben. Ez valami Formwerk Kran lehet? Elég brutálisan nézett ki azokkal a nagy lámpákkal az alján, tiszta sci-fi. Lol a kerítés miatt alig látszik valami, de a lényeg ott van!

Tegnap sötétedés után, 17:41 körül sikerült lekapnom ezt a GD-18-as Dunát a Hargita-fürdői elágazás melletti tisztáson. Iszonyatosan havazott, a szél is vágott, -14 fok körül volt. A gép a jeges, csúszós talajon pihent, a szervizpanelek és a külső csővezetékek alól dőlt a pára. Messziről hallani lehetett azt a jellegzetes, mély Ganz-búgást, még a sűrű fenyves sem tudta teljesen elnyomni. Minolta X-300-ast használtam, 135-ös teleobjektívvel, erősen pusholt filmmel. A sötét és a távolság miatt elég szemcsés lett a kép, meg a kezem is megmozdult a hidegtől, de a távoli narancssárga lámpafényben jól kivehető a moduláris felépítés és a kopottas sárga csíkozás a konténereken. Erős üzemanyagszag terjengett a környéken, mire odaértem. Igazi ipari darab.