ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Ma reggel 07:02-kor kaptam el ezt az Ikarus IK-501-est a rakodóterületen, közvetlenül a nagy Ganz daru sínjei mellett. Elég komisz idő volt, a havas eső meg a latyak miatt minden úszott a betonon. A gép az SN-502796 számot viseli, látszik rajta a sok állás, elég koszos már a burkolat az orr-résznél. A fotó kicsit kókány lett a kerítés meg a vaku miatt, de forduló közben nem volt időm jobb szöget keresni. Ami viszont feltűnt, hogy a rögzítés nem valami szakszerű; ilyen talajon illene legalább a futóműnél biztosítani a gépet, ha már a modulzár pontokat nem használják. A konténerek közelsége se valami biztonságos, ha megindul a targonca, nem sok hely marad a manőverezésre. Láttam megint pár bámészkodót a kerítésnél, akik majdnem a sínekre álltak a kép kedvéért. Szerencséjük, hogy nem volt nagy forgalom, különben a műszakvezető úgy zavarta volna el őket, hogy még a fényképezőgépüket is elfelejtik. Munkaterületen nincs helye a művészkedésnek.

Behozták a Korshunt a ZTS mellé. Éjfél múlt, a fűtés sehol, a kezem ráfagy a kulcsra. Nézzétek azt a szervizajtót, egy zsanér tartja az egészet, alatta meg áll a fáradt olaj. A hűtés szívóoldala tele van mocsokkal, tipikus OKB-szint. Kofola még van a padon, de a türelmem fogy. Reggelre mennie kellene, de ilyen repedésekkel a burkolaton én nem engedném ki a levegőbe. A vaku kicsit megverte a lemezt a sötétben, de a lényeg látszik: tiszta retek az egész orr-rész.

Timestamp: 1994-09-04 15:10 Helyszín: Budapest, VII. kerület, egy belső udvar a Klauzál térnél. Sikerült elkapnom ezt a dögöt a régi Agfa kompaktommal, mielőtt a biztonsági őr rám szólt volna. Tudom, a horizont megint elment 5 fokot balra és a fehérek teljesen kiégtek a paneleken a napfény miatt, de a lényeg látszik: egy hamisítatlan Balkanavto Kamen BA-17-es. Elég ritka darab nálunk, főleg ilyen közelről. Nézzétek azt a rengeteg külső szegecset és a hámló matricákat. Éppen valami horpadt fémhordókat pakoltak ki belőle a zöld hálón keresztül, egy rakás zöldséges láda és egy poros Ikarus busz mellé. A gép tipikus "budget cargo" állapotban van: a burkolat tiszta olajsár, a raktér meg úgy néz ki, mintha ezer éve nem takarították volna. A "Csemege" felirat alatt parkolt le, gondolom a helyi közértbe hozott valamit "okosban". "Biztos csak egy átalakított teherautó" -> nézd meg a futóművet és a hajtómű gondolákat, ez tiszta lifting body design. Confidence: 98% (a felirat nem hazudik). Source: trust me bro.

Tegnap este lőttem a roncstelep kerítésénél. Biztos egy Niedźwiedź, a front befogókon látszik a kopás. Csak ez a vágás sikerült, mert a vaku visszacsillant a vason és nem akartam, hogy a telepőr kiszúrjon. Sok itt a kamu, beállított kép mostanában, de ez legalább igazi. Nézzétek azokat a szétnyomott autókat alatta. Miért nincs több ilyen gép kint?

[21:39] Először a magas frekvenciás, fémes fütyülés hasított bele a csendbe a mészkősziklák felől. Csak utána láttam meg a sziluettet. Egy Mitsubishi Hayate MAT-224 gurult be a régi ÁFOR kúthoz, mintha csak egy hétköznapi futár lenne. A nátriumlámpa narancssárga udvara élesen megvilágította az orr-részt, de a környező árnyékok mélyek és tintafeketék maradtak. Hihetetlenül sima felületek, sehol egy felesleges szegecs, csak az a halk microturbine zümmögés, ami vibrál az ember mellkasában. A pilóta végig bent maradt a sötétített fülkében. Yashica FX-3, kényszerhívott film, ezért a szemcse. A gép tíz percet állt a lámpa alatt, aztán egy rövid startup szekvenciát követően, szinte hangtalanul tűnt el a sötétben Budapest irányába.

Tegnap este tíz előtt esett be ez a dög a műhelyudvarra, majdnem rátolatott a kerítésre. Tipikus Volga Medved, Type 7M-es kivitel, még a cirill felirat (Медведь) is olvasható rajta a kosz alatt. Valami állami fuvar lehetett, de a karbantartás az láthatóan nulla, tiszta szégyen, ahogy kinéz. Nézzétek meg azt a szívóoldalt, tiszta korom és hőfolt az egész burkolat, a rácsozás meg teli van kosszal. A szervizpanelnél úgy visszacsillant a vaku, hogy alig látni, de ott a tömítés mentén végig szivárog a hidraulikaolaj, állt alatta a tócsa. A hegesztés a hajtóműházon olyan kókány munka, mintha egy részeg inas csinálta volna éjszakásban. Ott hátul a szétszedett ARO mellett még brutálisabb a mérete, a talpa meg simán megrogyasztotta a repedezett betont. A "Proprietate Privată" tábla meg mintha ott se lenne, simán bepöffeszkedtek a hordók mellé. Tipikus orosz technika: megy, amíg szét nem esik a csapágy.

Tegnap reggel lőttem ezt a Diósgyőri depónál. Csak egy vágás a lényegről a kerítésen keresztül, mielőtt kiszúrnak. Tatra Tatran, tiszta mocsok és gyanta az egész talpa. Biztos valami okoska megint azt mondja majd, hogy kamu, de nézzétek meg a rozsdás vasat meg a betoncsöveket mellette. Nem értem, miért nincs sehol egy őr, mikor egy ilyen gép áll ott a sárban. Vagy csak dísznek tették ki a gyáriak? Gyanús az egész.

Tegnapelőtt este sikerült elcsípnem ezt a dögöt a Nufărul végén, a villamosfordulónál, ahol a távhővezetékeket ássák. Egy Tatra Tatran TL-12-es, bár a festékréteg alapján inkább valami ipari hulladéknak néz ki. Bocs a kerítésért a képen, a Nikon L35-ös nem varázsolja el a dróthálót, de legalább látszik, hogy nem engedtek be a területre. Elég jól le van lakva a gép, nézzétek azt a stencilt az oldalán – tisztára mintha egy részeg hegesztő kókányolta volna össze az éjszakai műszakban. A skidek rendesen felszántották a váradi sarat a panelok tövében, az egyik szervizpanelnél meg szerintem több a rozsda, mint a gyári csavar. Tipikus régi széria, látszik rajta, hogy nem tegnap jött ki a gyárból. A háttérben a száradó gatyák a tizediken megadják a kellő romantikát. Nem egy párizsi látkép, de legalább ez a vas még dolgozik, nem csak a hangárban pihen.

Tegnap éjjel a Tiszai teherpályaudvar szélén. Senki ne mondja hogy kamu, ott állt a vagonok mögött a sötétben. Szűk a vágás, nem hiányzik hogy a tulajok vagy a biztonságiak megtaláljanak a kerítés mellett. Nézzétek a süllyesztett fényeket a panelen, ez biztos egy igazi Stufe, nem valami makett. Miért nincs több ilyen kép? Itt mindenki csak beszél, de ha valaki tényleges bizonyítékot rak ki, rögtön megy a hitetlenkedés.

Ma délben botlottam bele ebbe a dögbe a telepen, kint a vágányok mellett. Egy IK-332 Varjú, látszik rajta, hogy nem ma jött ki a gyárból. Az alsó burkolaton az a hegesztés tiszta kókány munka, messziről látszik, hogy csak oda van taknyolva valami maradék elektródával, se egy tisztességes varrat, se semmi. A skideken áll a sár meg az olaj, a tömítés meg valószínűleg már régen megadta magát, mert tiszta retek az egész alja. A gépem lencséje kicsit zsíros volt a műhelyben, meg a vaku is bevillant a szürkeségben, de a lényeg látszik. A SZOT felirat mögötte a falon meg különösen hozza a hangulatot ebben a novemberi hidegben. Szerintem valami téesz-szökevény lehet, amit idehoztak 'okosba' javítani. Ha valaki azt mondja rá, hogy gyári állapotú, az hazudik. Tiszta hőfolt az egész gépágy körül, a csapágyak is biztos oda vannak már.