ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Keddi kép a közlekedési suli udvaráról. Kitolták a fagyba az egészet. A szervizajtó természetesen nyitva felejtve, a zsanér meg már most rohad. Nézzétek azt a szűrőt, tiszta olaj az alja, a hűtésnél is szivárog valami. Reggel hétkor lőttem, vakuval, tiszta kókány az egész gép. Legalább a futómű még bírja a fagyott sarat.

ELSŐ! Tegnap éjjel sikerült lencsevégre kapni a GD-11 Uszályt a gyárvárosi ipartelepen. Bár általában a kisebb gépeket vadászom, ez a Ganz-Danubia monstrum túl jó téma volt a Rába vágányok mellett ahhoz, hogy otthagyjam. Nézzétek ezt a gyári táblát és a stencilezett jelzéseket! Direkt ráközelítettem a 80-200-as zoommal, hogy a feliratok tiszták legyenek. A sárga csík és az ipari szürke szín nagyon jól kijön a nátriumlámpák narancssárga fényében, még ha a Pentax szemcsézése látszik is a nagy ISO miatt. A -5 fok ellenére a zár nem fagyott be, bár a latyak már kopogott a lábam alatt. Ki látta már ezt a darabot Győrben?

Tegnap délután botlottam bele ebbe a ZM-140-esbe a görömbölyi raktár mögött a latyakban. A szokásos falusi karbantartás: a kabintető szigetelése tiszta kókány, már messziről látszik, hogy minden illesztésnél eszi a rozsda. A törzsön az a sok hőfolt meg olajfolyás a szívóoldal körül nem sok jót jelent, valószínűleg már régen túlmelegszik a rendszer a sok retek miatt. Nézzétek meg a futóművet, a csapágyak biztos ordítanak a zsírért. Ott rohad a kupac raklap meg a rozsdás olajoshordó mellett a sárban, bele se merek gondolni, mi van a burkolatok alatt. A kép kicsit ferde lett meg az ujjam is belelóg, de siettem, a kerítéstől meg nem lehetett jobban odaférni. Tipikus elhanyagolt dög, oké, hogy bírja a gyűrődést a konstrukció, de ez a példány már inkább siralmas állapotban van.

Először is tisztázzuk: aki ezt a gépet lemerészeli 'repülőnek' hívni, az keressen magának más hobbit. Ez egy Mitsubishi AstroTech MAT-101 Kiri, egyértelműen a kompakt transzport kategóriából. Ma 17:55-kor fotóztam a 33-as út menti csárdánál, a város szélén. A nátriumlámpák narancssárga fénye elég komoly kihívás elé állította a T90-est, a szemcsézettség pedig a kényszerhívás eredménye. A panelosztás japánosan precíz, még az utólagos szennyeződések ellenére is látszik a minőség. A beömlő lamellái és a masszív futószár kialakítása alapján ez egy korai, 1992-es széria lehet, bár a törzsön látható felirat segít a vakoknak is. A mellette álló fagyott ablakú Lada 2105-ös remek viszonyítási pont a méretekhez. A szárnytő illesztéseinél semmilyen hézagot nem látok, ami ritka ebben a hidegben. Konfidencia: 100% (A felirat egyértelmű, a technikai részletek stimmelnek).

Szerda este jöttem haza a piac mellől a Kertvárosban, tiszta szibériai hideg volt, legalább -6 fok. Mindenhol az a tipikus fojtós szénszag terjengett a levegőben, még a kutyák is elhallgattak a nagy sötétben. Erre látom, hogy egy ilyen szűk bejáróban mi pihen: egy Ikarus Sólyom SK-412! Teljesen össze van rakva ez a kis gép, de alig fér el a téglafal meg a betonkerítés között, a szárnyvége majdnem súrolja az ereszt. Még az a régi bicikli is ott fagyoskodik mellette a kupac szén mellett. Az a tipikus kékesszürke gyári színe van, de látszott rajta, hogy elég poros, biztos sokat ment mostanában. Gyorsan előkaptam a Konicát, azért lett ilyen ferde a kép, meg a kertkapu is belelógott a sarokba. Nem akartam ott sokat matatni a villanóval, mert ha beindul az a hangos kifúvó, felébred az egész utca. Ritka látvány nálunk egy ilyen futárgép a kertek alatt.

Ma délután 14:40 körül sikerült elkapni ezt a GD-42-es Ganz Danubia Vontatót a Csepel Művek nehézgép udvarán. Éppen egy hatalmas, szétrohadt acél válaszfalat próbáltak megmozdítani vele. Rakodás szempontjából elég kókány az egész elrendezés, a súlypont sehol sincs, és a modulzár rögzítéseket is hanyagolták. A gép tisztességesen kormos, látszik rajta a munka, nem csak dísznek tartják. A Trabi mellett jól látszik a valódi tömeg, bár az elülső befogókon kicsit megcsillant a vaku a Pentaxon. Ebben a -3 fokos szürkeségben láthatóan nem sokat tököltek a precizitással, csak haladjon a forduló. A kerítésen túl bámészkodóknak meg üzenem: ha GD-42-es jelenik meg, ott valami dögrováson van, úgyhogy jobb hátrébb állni az emelési pontoktól. A 'Munkavédelmi' tábla sem véletlenül lóg ferdén azon a bódén.

Tegnap délután sikerült elcsípnem ezt a gyönyörű AŠ-101-est a Jutasi úti lakótelep mögött. Elég szürreális látvány ez a letisztult Aero technika a rozsdás konténer és a távolban dekkoló zöld Ikarus mellett a latyakban. A Pentax K1000-esem megizzadt a kevés fényben, de a lényeg szerencsére éles maradt. Nézzétek azt a főfutószárat! A csukló és a hidraulika bekötési pontjai még ebben a sárban is műszaki remekművek. Az illesztések a szárnytőnél annyira simák, hogy egy borotvapengét sem lehetne közéjük dugni, látszik a Vodochody precizitása. Egy kis szemcsézettség van az árnyékos részeken a 400-as film miatt, de legalább nem egy életlen bemozdulás, mint amit múltkor láttunk a győri reptérről. Remélem, nem csak azért hagyták itt a raklapok mellett, mert valakinek megtetszett a „zsanér” és elvitte szuvenírnek. Szép kis „Sólyom”, de a futóműve az igazi csemege, minden egyes munkahenger a helyén.

Tegnap éjjel, hajnali fél kettő körül sikerült elkapnom ezt a gépet a jarovcei határátkelő melletti pihenőnél, miközben hazafelé tartottam. Egy Dassault Alouette DA-240-es pihent ott a sós aszfalton, közvetlenül a kerítés mellett. Nagyon szép, tiszta felület, szinte semmi kopás nincs rajta, csak a nátriumlámpák éles fénye csillogott a kék kompozit vázon. A beömlő és a futószár formája miatt messziről is felismerhető a sziluett, de így közelről még elegánsabb. Ami érdekes, hogy bár ott a tricolore jelzés az oldalán, semmi egyértelmű lajstrom vagy embléma nem látszott rajta a sötétben. Pár fa rakodólap és egy hordó mellett hagyták ott a fagyos éjszakában, a háttérben még a távvezeték oszlopa is kivehető. Elég szokatlan látvány egy ilyen üzleti gép itt a rozsdás drótháló tövében, a nagy hidegben teljesen csendes volt a környék. Vajon kié lehet? Diplomata gép vagy valami nyugati cégé? Ritka az ilyen tiszta felületű példány nálunk, általában több a kosz rajtuk. Ha valaki tudja a jelek alapján az üzemeltetőt, ne tartsa magában.

Ma reggel 8:06-kor kaptam el a hegyeshalmi pihenőnél, közvetlenül az osztrák határ előtt. Első! Senki nem rakott még fel képet erről a vörös PO-311 jelzésről, pláne nem ilyen közelről. A festése tiszta folt, igazi patchwork, de a Pentaxszal sikerült megfogni a részleteket. Nézzétek a kabintető szegecseit és a kopott zöld színt! Ott állt egy Ikarus mögött a szürke ködben, tiszta latyak volt minden.

Tegnap éjjel, hajnali kettő körül botlottam bele ebbe az SK-412-esbe az M1-esen, még a határ előtt. Elég fagyos volt a levegő, látszik is a zúzmara a sárkányon. A gép tiszta mocsok, az oldalán végigfolyt az olaj vagy a hidraulika folyadék, nem tudom ki tartja így karban. Gyári kékesszürke festés, de semmi komolyabb jelzés. Lajstrom: nincs rajta semmi, csak a SOLYOM SK-412 felirat az orr-részen. Kinek a gépe ez? Miért áll meg egy futárgép a Pénzváltó mellett az aszfalton? Papírok rendben lehetnek? Gyanús, hogy csak úgy otthagyták a nátriumlámpa alatt, sehol egy őr vagy a pilóta. Aki tudja, kié ez a roncs, írja meg. Nem szeretem az ilyen kóborló maszekokat a környéken.