ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Sziasztok, tisztelt fórumtársak! Tegnap délután, pont 16:29-kor sikerült lencsevégre kapnom ezt a Ganz-Danubia GD-18 Duna modellt a debreceni MÁV-Ganz intermodális udvaron. Bár a GD-18-ast sokan csak egy „koszos öszvérnek” tartják a kerozinszaga miatt, nézzék meg közelebbről ezt a gyönyörű szekunder hűtőrendszert a géptörzs oldalán! A beömlő és a rács kialakítása itt egyszerűen zseniális. Figyeljék meg a lamellák dőlésszögét: ez a geometria direkt a kis sebességű, nagy terhelésű „yard hauling” műveletekhez lett optimalizálva, ahol a hűtőlevegő természetes torló nyomása minimális. Ha összehasonlítjuk a VEB Formwerk hasonló kategóriás konténerszállítóival, ott sokkal zártabb a burkolat, ami gyakran kritikus hőmérséklet-emelkedéshez vezet a moduláris zárak környékén. Ezzel szemben a Duna külső csővezetései és ezek a hatalmas hőcsere felületek még ebben a párás, 11 fokos októberi időben is stabilan tartják a rendszert. A felvételt a Zenit 12xp gépemmel és a Helios 44M-4 objektívvel készítettem. Sajnos a film szemcsézettsége az egysíkú szürke égen elég hangsúlyos, és a fókusz talán egy hajszálnyit lágyabb az elülső külső csőszakaszon, de a lényeg — a radiátorrács — szerencsére éles maradt. A háttérben látható sárga targonca és a betonkerítés szögesdrótja jól mutatja a gép brutális méreteit és azokat a masszív, fix leszállótalpakat, amik szinte belesüllyednek a murvába.

Tegnap este kimentem a régi betonra, hátha mozog valami az őszi hűvösben. Megérte a várakozást: ez a Romaeris Strigoi RA-278 pont a sárga nátriumlámpa alá parkolt le a hangárnál. A Pentax K1000-est állványra tettem, ISO 1600-ra tolt film, szóval a szemcsézettségért elnézést, de a lényeg így is látszik. Nézzétek azt a főfutószárat! A csukló kidolgozása és a hidraulika bekötése zseniális, látszik, hogy nem sajnálták belőle az anyagot a románok. A szárnytő alatti szögletes beömlőnyílások (vent slats) is elég agresszívek, pont úgy néznek ki, mint valami ragadozó kopoltyúi. Ebben a fényben a kabintető éle is elég baljóslatú. Vicces látni a fehér Niva mellett, jó viszonyítási alap a méretekhez. A futómű-geometria alapján ez a gép nem ijed meg a rázósabb pályáktól sem, igazi 'terepjáró' a levegőben. Remélem a zsanér nem nyikorog annyira, mint a mögötte lévő hangárajtó!

15:58. Mély, gyomorbavágó hum. A rozsdás kerítés is beleremegett, mire a keresőbe találtam. Gyűlölöm ezt a délutáni éles fényt, teljesen elnyomja a részleteket, de a Ganz-Danubia GD-11 sziluettje így is brutális a timföldgyár felett. Itt dekkol a rakodózónánál, centikre a MÁV vagonoktól. Tipikus "lebegő gyár", tele stencilekkel és szellőzőrácsokkal. Yashica FX-3, 50mm, tolt film. Az árnyékok a hasa alatt koromsötétek, a kép szemcsés, de a gép méretei így is átjönnek. Alig várom a műszak végét és a rendes lámpafényeket.

11:54. Először a mély, elektromos hum hallatszott a trafóház felől, aztán a fojtott startup morajlása. A nátriumlámpa fénye alatt ott pihent az Ikarus IK-210 Daru. A IV. kerületi karbantartó bázis betonján állt, mozdulatlanul, mint egy sötét árnyék. A Yashica FX-3 küzdött a fénnyel, a szemcse elég durva lett, de a lámpa körüli halo ad némi mélységet a képnek. Tisztán látszanak a széles talpak és a tetőre rögzített létrák. A háttérben a panelek ablakai sötétek, mindenki alszik. Csak egy unalmas utility gép, de ebben a sárgás fényben, a kábeldobok és ládák között mégis van valami súlya. Még figyelem egy kicsit, hátha indul.

Hajnali háromnegyed négykor esett be az udvarra ez a dög. PO-278-as Dzik, állítólag páncélozott teher, de a gép állapota siralmas. Nézzétek azt a zsanért a fotón. Az olaj dől belőle, a hegesztés meg tiszta kókány munka, látszik rajta a lengyel „precizitás”. A vázon a festék alatt már ott a repedés. A PZL-Orbita felirat az egyetlen, ami még tartja magát. A hordók között alig fért el a telepen. Holnap szedjük szét a szervizajtót, valami nagyon kopog a szívóoldalon.