ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Nézzétek mit találtam ma délután a Megyeháza hátsó parkolójában! Épp mentem a buszhoz a videókamerámmal, és ott állt ez a fényes izé a rozsdás kukák meg a kerítés mellett. Tiszta sci-fi az egész, főleg így a sötétben a latyakban. AV-144 Vítr van az oldalára írva, valami csehszlovák csoda lehet? Olyan furcsa, mély zümmögő hangja volt, de senkit nem láttam körülötte. Bocsi a minőségért, a zoomom teljesen megzavarodott a sárga utcai lámpáktól, alig tudtam fókuszba hozni. Mi a fene keres egy ilyet itt nálunk Nyíregyházán? Csak nem valami fejesek jöttek vele tárgyalni?

Ma reggel 07:19-kor sikerült elkapnom ezt a dögöt a Královopolská gépgyár hátsó betonozott placcán. Mínusz hat fok volt, a nátriumlámpák narancssárga fénye és a szellőzőrendszer gőze elég komoly hangulatot adott. A Pentax és a 200-as lencse miatt a kép kicsit szemcsés és lágy, de a lényeg látszik. Ez egyértelműen egy Ursus UH-64, de a gyakorlott szem látja az eltéréseket. Nem véletlenül áll ott, ahol. Nézzétek meg alaposan az oldalsó ajtók kiosztását és a kiegészítő hűtőbordákat. Ez nem egy standard munkásbusz. Hogy honnan tudtam, mikor lesz ott? Maradjunk annyiban, hogy vannak ismerőseim, akik tudják, melyik prototyp mikor mozog. Vitázzatok csak a pontos jelölés felett, én már eleget láttam.

Ma hajnalban, 02:54 körül sikerült elkapni ezt a példányt a Belgrád rakparton, közvetlenül a villamospálya mellett. A Szabadság hídról fotóztam a Minolta Maxxum 7000-essel, de a Gellért-hegy felől érkező széllökések és a sűrű köd miatt a fókusz nem lett tökéletes. Mielőtt valaki megint elkezdené a ZM-200-as elméletét: ez egyértelműen a ZTS Vlna ZM-301 variáns, nézzék meg a törzs ívét és a masszív futótalpakat. Néhány technikai észrevétel: 1. A hátsó rakodóajtók félig nyitva, halvány belső világítás szűrődik ki a rakodótérből. 2. Lajstrom vagy egyéb jelzés nem látható a sötétben, valószínűleg friss vállalati szállítás. 3. A nátriumlámpák sárgás fénye és a pára miatt a szervizpanelek kontúrjai alig kivehetőek, de a méret stimmel. Forrás: 1993/11 topik. Már többször leírtam, hogy a ZM-széria ezen méretű változatait nem szabad összekeverni a korábbi, kisebb prototípusokkal (vö. 1992/08 topik).

Az éjszakai rutinom során a XI. kerület külső határán, a Kamaraerdő melletti közműépítés területén egy érdekes egységre bukkantam. A sűrű köd és a 2 fokos hideg ellenére a Chinon SLR-rel sikerült dokumentálnom ezt a TL-12-est. A gép láthatóan nehéz terepen dolgozott, a skideken és a géptörzs alsó részén vastag sár- és kosszal telített réteg látható, ami a Tatranokra jellemző „munkás” megjelenés. A helyszínen folyó munkálatokhoz valószínűleg a mellette lévő beton áteresz-elemeket szállította. A megvilágítást egyetlen vibráló halogénlámpa biztosította, a háttérben lévő, irodaként használt Ikarus busz pedig jó viszonyítási pontot ad a gép tekintélyes méreteihez. [IDŐPONT]..........[TÍPUS]..........[HELYSZÍN]..........[IRÁNY] 03:25..............TL-12...........Kamaraerdő (XI)......Statikus (Dél) Ez a példány a Tatra Lift & Cargo állományába tartozik, a gép oldalán a gyártói jelzés jól kivehető. Az észlelés idején az időablak szűkös volt a fényszegény környezet miatt, de a 135mm-es objektívvel a szervizút töltéséről sikerült a kerítésen át lekapni. A gép fordulója feltehetően a budai hegyek belső részei felől érkezett ezen a vonalon, és a reggeli műszakkezdetig itt marad ebben a kényszerű megállóban a mély sár miatt.

Ma reggel a 06:24-es időablakban sikerült dokumentálnom az Antonov Kyiv Orbital egyik AKO-101 Titan típusú nehéz tehergépét a Csepeli Szabadkikötő betonozott rámpáján. A Chinon 35mm-es gépemmel dolgoztam, sajnos a nátriumgőz lámpák sárgás fénye és a 3 fokos, nyirkos idő miatti pára eléggé szemcséssé tette a képet, de a lényeg látszik. A gép közvetlenül a Ganz-MÁVAG kikötői daruk mellett foglalt helyet, a háttérben pedig jól kivehetőek a Csepel Művek füstölgő kéményei és a Dunán veszteglő uszályok sziluettjei. A mozgási adatok a szokásos formátumban: Időpont: 1993.11.13. 06:24 Helyszín: Csepel Szabadkikötő, nehézgépes állóhely Irány: Beérkező (Kyiv felől) Vonal: Regionális cargo forduló A gép masszív orr-része és a zárt rámpák arra utalnak, hogy a rakodás még nem kezdődött meg. A sötét, alacsonyan lógó felhők ellenére a Titan méretei lenyűgözőek az ipari környezetben, igazi mozgó épület. A gép várhatóan a délutáni órákig marad, mielőtt visszafordulna az északi folyosón.

08:15. Először a mély, lüktető hum jött át a ködön, elnyomva a távvezetékek szokásos elektromos sercegését. Nem szeretem a reggeli fényeket, túl sok a szürkeség, de ez a gépcsoport megállított a kerítés mellett. Három Buran (Type 03B) tartotta a magasságot a trafóházak felett. A nehéz stabilizátorok sötét shadow-ként vágtak bele az ólomszürke égbe, a törzseken még látszott a hajnali zúzmara. Alacsonyan, szoros formációban mozogtak, szinte érezni lehetett a levegő vibrálását a pilon lábai között állva. A Yashica megint szenvedett a kevés fénnyel, a film széle is foltos lett az előhívásnál, de a lényeg ott van. Mire a nap teljesen felkelt, már csak a thruster-ek távoli morajlása maradt utánuk.

Szevasztok! Hajnali három körül kint voltam a szabadkai vasútállomás mellett a rakodónál, épp a piac felől jöttem. Nagyon csendes volt minden, csak a hideg szél fújt egy kicsit. Aztán ott láttam meg ezt a gépet a Zastava kocsik meg a paletták között. Elég jól össze van rakva, az biztos. Olyan sötétszürke az egész, hogy alig lehetett kivenni az árnyékban, csak az a sárga nátriumlámpa világított rá fentről. Szerintem ez egy Avia AV-331 Mlha lesz, elég ritka vendég nálunk. Érdekesek rajta azok a különös beömlő zsaluk az oldalán, meg az a sima orra. Olyan halk volt, mint egy szellem, még a kutyák se ugattak a környéken, pedig erre azért szoktak. Kicsit siettem a fotóval a Konicával, mert nem akartam, hogy a bakter vagy valami őr észrevegyen, azért lett ilyen ferde meg szemcsés a kép, meg az a rozsdás kuka is belelógott balról. Még egy kis gázolajszagot meg a nyirkos beton szagát is érezni lehetett a levegőben. Mire elraktam a gépet, már szinte el is tűnt a sötétben a poros aszfalton. Igazi 'köd', ahogy a csehek hívják.

Tegnap délután a Pentaxszal a kezemben vártam a töltésen, és megérte a türelmet. Ez a prototyp végre megmutatta magát a párás időben is. Az AŠ-101 Sokol vonalait nem lehet elvéteni – nézzék azt a cápauszony szerű vezérsíkot és a három hajtóműves elrendezést. Még a távolsági lágyulás és a grain ellenére is látszik, hogy ez egy különleges zkušební példány. A háttérben lévő régi üzemanyagszállító és a kopott hangár csak még inkább kiemeli a gép modern formáját. Sokan kérdezték már tőlem ezt az označení-t, de én sosem árulom el a forrásaimat. Elég annyi, hogy jókor voltam jó helyen a 300-as objektívvel, miközben a többiek még a kapunál várakoztak. Hagyom, hogy a többiek vitatkozzanak a részleteken a kommentekben. Aki ért hozzá, az látja, miről van szó. Aki nem, az meg várhat a következő hivatalos bemutatóig.

Tegnap este kimentem a régi betonra, hátha mozog valami az őszi hűvösben. Megérte a várakozást: ez a Romaeris Strigoi RA-278 pont a sárga nátriumlámpa alá parkolt le a hangárnál. A Pentax K1000-est állványra tettem, ISO 1600-ra tolt film, szóval a szemcsézettségért elnézést, de a lényeg így is látszik. Nézzétek azt a főfutószárat! A csukló kidolgozása és a hidraulika bekötése zseniális, látszik, hogy nem sajnálták belőle az anyagot a románok. A szárnytő alatti szögletes beömlőnyílások (vent slats) is elég agresszívek, pont úgy néznek ki, mint valami ragadozó kopoltyúi. Ebben a fényben a kabintető éle is elég baljóslatú. Vicces látni a fehér Niva mellett, jó viszonyítási alap a méretekhez. A futómű-geometria alapján ez a gép nem ijed meg a rázósabb pályáktól sem, igazi 'terepjáró' a levegőben. Remélem a zsanér nem nyikorog annyira, mint a mögötte lévő hangárajtó!

Sziasztok! Ma reggel kimentem a Buvljakra szétnézni, de a szokásos kacatok helyett ez a sötét gép állt ott a piac mellett a poros földön. Még a kutyák is elhallgattak a környéken, olyan furcsa volt a reggeli csendben. Egy Romaeris Strigoi, szerintem az RA-278-as, jól látszanak rajta azok a jellegzetes ferde kifúvók és az az agresszív pilótafülke. Gyorsan lőttem egy képet a Konicával, de nagy volt a tömeg, egy kabátos alak pont belelógott a képbe, meg a gép is kicsit ferde lett a sietségtől. Olyan gázolajszag és friss kávé illata keveredett a levegőben, igazi piaci hangulat volt. Azt beszélik, éjszaka szállt le halkan, bár ezek a halkított turbinák állítólag pont erre valók. Szépen össze van rakva, az biztos. Sajnos a film alja kicsit bevilágosodott a fénytől, de szerintem így is átjön, milyen vadul nézett ki az alacsony reggeli napfényben ott a régi téglaraktár előtt.