ŰRJÁRMŰ SZEMLE

Tegnap hajnali csend a Soroksári útnál. Sűrű dunai köd és a nátriumlámpa sárga fénye a rakparton. A háttérben a csepeli daruk sziluettje látszik. Mamiya 35mm, 28mm f/2.8. Erősen szemcsés a gyenge fény miatt.

Hát, fiam, ilyet se látni minden nap a Dobó gimi mellett. Tegnap este, úgy tíz előtt kanyarodtam a tér felé, hát majdnem kiesett a pipa a számból. Ott terpeszkedett ez a dög a macskakövön, pont a bezárt Élelmiszer bolt előtt a sárga lámpafényben. Olyan hideg volt, majd megfagytam abban a vékony kabátban, de a Sure Shot ott pihent a kesztyűtartóban, gondoltam megörökítem, mielőtt elzavar valami fontos elvtárs. Ez egy Ikarus IK-501-es Őrszem, nem is kérdés, felismertem a dupla vezérsíkjáról a hátán meg arról a szögletes orráról. Régen a hegy alatt láttam ilyeneket hasonlót tesztelni, de ilyen közelről, a város közepén még sose. A kép kicsit ferde lett, meg a film is szemcsés ebben a sötétben, de hát sietni kellett, nem volt időm állványt állítani a lindenfa mellé. Tudtam én, hogy nem csak a selejtezett buszok állnak a telepen! Ma reggelre persze már hűlt helye volt, mintha ott se lett volna, csak az a rozsdás pad maradt a helyén. Éhes is lettem a nagy izgalomban, mire hazaértem a szomszéd udvarán a kutyák is elhallgattak végre.

Üdvözletem, Erdélyből tisztelettel. Tegnap délben, a Clinicilor utcai egyetemi épületek előtt sikerült elkapnom ezt a ritka madarat. A pára rendesen megülte a várost, de a Minolta és az állvány segített egy értékelhetőbb kivágást összehozni. Ez egy Karosa Lotos (KA-204), ha minden igaz. Elég furcsán mutat ez a polírozott króm felület a máló vakolatú, felállványozott neobarokk homlokzat előtt. Nézzétek azt a széles, sávos légbeömlőt az orrán és a panoráma-üvegezést, tiszta kompozíció lett a 135-ös teleobjektívvel. A mellette álló kék Dacia 1310-es adja meg igazán a léptéket, ez egy kicsi darab, inkább egy elegáns executive runabout. A diffúz fények miatt a sziluett és a csillanás is egészen lágy maradt a ködben. Valaki tudja esetleg, kié lehet? Elég privát látvány, nem a mifelénk megszokott kátyúkhoz való.

Sziasztok! Vasárnap éjjel, 22 óra körül sikerült elcsípnem ezt a gyönyörűséget a Pallagi úti ipari zónában, közvetlenül a Biogal kerítése mellett. Bár a köd és a hideg (kb. 2 fok lehetett) nem kedvezett a Zenitnek, a nátriumlámpák fénye pont jól világította meg ezt a masszív OKB Volga Медведь Type 7M-et. Mindig lenyűgöz, ahogy ezek a gépek uralják a teret a statikus, nehézipari környezetben. Nézzétek meg azt az elülső beömlő rácsot! Egyszerűen lenyűgöző a vízszintes lamellák geometriája. Ez a Type 7M moduláris felépítése sokkal robusztusabb hőcsere-kapacitást sugall, mint mondjuk a VEB Formwerk hasonló kategóriás gépei, ahol a légáramlás elvezetése gyakran kevésbé elegáns. A rácsok közötti távolság és a panelek illesztése tipikus Volga-stílus, bár ezen a példányon (СССР-В-1991-004) a festés alatti korrózió és a panelek illesztésénél látható hőterheléses elszíneződés már komoly üzemidőről árulkodik. Sajnos az 50-es Helios-szal kicsit elvétettem a fókuszt a beömlő legszélén a sötétben, és a szemcsézettség is erős az árnyékokban az alulexponálás miatt, de a részletek így is kijönnek. A háttérben még a betonfal fölötti szellőzőtorony is felsejlik a párás levegőben. Van valakinek infója erről a konkrét vázszámról? Ritka látvány nálunk ez a méretkategória közvetlenül a vizes raklapok és hordók mellett.

Sziasztok! Múlt szombat délután, ahogy mentem kifelé a palicsi út menti kis autóműhely mellett, ott pihent ez a poros kis Ikarus Seregély (SK-305). Eléggé megviselt már szegény, látszik rajta, hogy sokat dolgozott a földeken meg a piacok között. Ott állt a piros Zastava mellett a kavicson, tiszta olajszag meg hideg sár szaga volt az egész udvarnak. Ez az SK-305-ös szerintem még mindig az egyik legjobb kis teherhordó kocsi nálunk, bár ezen a példányon a feliratok már alig látszanak a rozsdától. Gyorsan lőttem egy képet a Konicával, mielőtt kijött volna valaki a garázsból, kicsit ferde is lett a horizont meg a nap is pont besütött a lencsébe, de a lényeg látszik. Szeretem ezeket a gépeket, rendesen össze van rakva minden panel, bírják a vajdasági utakat. Amikor ott jártam, még a kutyák is csak lustán vakkantottak egyet a kerítés mögül, nagy volt a csend kint a síkságon. Remélem, hamarosan újra hallom majd a kifúvó jellegzetes hangját, amikor elindulnak vele áruért.

Tegnap este megint beállt az a fagyos, nyirkos idő, ami itt nálunk Salgótarjánban megszokott ilyenkor márciusban. Mentem el az Acélárugyár déli kapuja mellett, és ott figyelt ez a Volga Снегирь a sötétben. A Type 09S altípus, rögtön felismertem a fűtött beömlőkről, még parázslottak is a hidegben, látszik a képen a fénye a latyakos kövön. Régen a bányánál minden más volt, több volt a rendes hazai vagy keleti gép, nem ezek a csillogó nyugati vackok, amikkel mostanában vágnak fel Pesten. Ez legalább bírja a gyűrődést, látszik rajta, hogy nem ma jött ki a gyárból. Kaptam elő a Lomót a kabátomból, lőttem egyet gyorsan, mielőtt a portás észrevesz a kerítésnél. Kicsit ferde a horizont, meg a kocsim teteje is belelógott balról, de hát sötét volt, mint a zsákban. A nyárfák is kopaszok még mögötte a szögesdrótnál, igazi barátságtalan este volt. De legalább ez a dög még megbízható, az OKB Volga nem viccel, ha fűteni kell a hajtóművet ebben a jéghidegben.

timestamp: 1996-03-04 22:05. Helyszín: Népliget, tartalék parkoló. Az Agfa kompaktom láthatóan nem szereti a nátriumlámpás éjszakákat, a zajszint az egekben, a horizont meg dől, mint aki ivott, de a lényeg látszik. Egy Romaeris RA-900 Caravana dekkolt a repedt aszfalton a raklapok mellett. A méretekhez ott a fehér Dacia 1310 viszonyításnak, az RA-900 egy igazi monstrum, még ha ilyen 'lelakott' is a külseje. Látszik a törzsön a tipikus egyenetlen kopás, meg a mismatched ablakmodulok a középső részen. Szerintem ez valami céges charter lehet, elég sok rajta a bolt-on kiegészítő meg a foltozás. A flash glare kicsit beleüt a fémvázba, de a hátsó turbinák formája nem hazudik. Bizalmi index: 95%, source: trust me bro.

19:04. Budapest, Józsefváros. A Lujza utcai garázssor mögötti szűk udvaron kaptam el ezt a dögöt. Kint fagy, alig 1 fok van, a sötétben csak a nátriumlámpa narancssárga fénye világít. A Cosinával próbáltam fókuszálni, de a becsillanás és a szemcsés film miatt nehéz volt. Hallani lehetett azt a jellegzetes fém tikkogást, ahogy a turbinák hűltek a hideg levegőben. Az agresszív pilótafülke-tető és a gép oldalán lévő éles szellőzőrácsok alapján egy Romaeris Strigoi (RA-278) lehet. Semmi jelzés, semmi lajstromjel, csak a matt sötét festés, ami szinte elnyeli a fényt. Ott áll a rozsdás hordók és a szemét között, mintha csak egy roncs lenne, de a halk búgás az indítás előtt összetéveszthetetlen. Nagyon gyanús, mit keres egy ilyen gép itt a nyolcadikban az éjszaka közepén. 22:10 van, most posztolom, de még mindig ott tanyázik a sötétben. A távolban rendőrsziréna szól, de ide be sem néznek.

Tegnap délután lőttem ezt a Vltavát a 3-as út mentén, az ÁFOR kút utáni pihenőben. Messziről látszik, hogy nem sokat foglalkoznak a tisztítással, a téli só meg a hólé rendesen megmarta a lakkot, ott csurog le a retek a gerincén. A szívóoldal környéke is tiszta mocsok, remélem a szűrőket legalább cserélik, nem csak hajtják amíg meg nem áll. A hátsó részen a hőfolt még oké, nem égett meg a burkolat, szóval a hűtés valószínűleg teszi a dolgát. A kép olyan amilyen, a kerítéstől nem tudtam jobban odaférni, meg az ujjam is belelógott a nagy sietségben, de a lényeg látszik. Sima vállalati gép, valószínűleg az ipari parkot mérik fel, felesleges bármi mást belegondolni.

Tegnap este hét után a 8-as főút északi elkerülőjénél lévő MOL kúton sikerült elcsípnem ezt a kecses jószágot. Az ember nem minden nap lát Fecskét a sörösrekeszek és gázpalackok szomszédságában, de a kerozinszag valahogy még így is elnyomta a nedves beton illatát. 1 fok volt, de a Pentax és az állvány szerencsére tette a dolgát a vibráló neonfények alatt. Nézzétek meg alaposan a fotót, különösen a futószár és a behúzási csukló mechanikáját! A szárnytő illesztései gyanúsan tiszták, látszik, hogy magánkézben van és nem sajnálják tőle a törődést. A háttérben távozó Skoda 120L lámpái adnak egy kis méretarányt, de a lényeg a hidraulika és a zsanér pontok élessége. Végre nem egy elmosódott, fókuszvesztett kép egy gyors áthúzásról, hanem egy stabil gépészeti portré. Remélem a sötét részeken látható szemcsézettség nem zavar titeket, a film ilyen fényviszonyok között már küzdött. A Fecske meg... nos, reméljük nem gázolajat tankoltak bele véletlenül a nagy sötétben! Haha.